A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérdezi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt és a legfőbb ügyészt, nem érzik-e szükségét a megszólalásnak annak kapcsán, hogy egy szélsőséges csoport által szervezett rendezvényen, egy országgyűlési képviselő jelenlétében zsidók, romák és „más bőrszínűek” megölésére buzdították a hallgatóságot. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ügyészségnek ki kell vizsgálnia az eseményeket, a közjogi méltóságoktól pedig elvárható az uszító kijelentések elítélése.
"Cinkos, aki néma" címmel címmel nyílt levelet írt a Magyar Helsinki Bizottság Orbán Viktornak, Schmitt Pálnak, és Polt Péternek a Magyar Szigeten elhangzott kijelentések miatt. Szerintük az elhangzott megnyilvánulásokra a szólásszabadság nem ad felhatalmazást. "Erőszakra, emberölésre uszítani senkinek nincs joga. Mivel a konkrét kijelentések egyes társadalmi csoportok tagjai ellen erőszakra hívnak fel, nagy valószínűséggel a közösség elleni izgatás bűntettét valósítják meg. Ezért a hatóságok kötelesek a büntetőjogi felelősségre vonás szükségességét megvizsgálni" - áll a levélben.
"Schmitt Pál miért marad néma?"
"A rasszista, uszító, nagy nyilvánosság előtt tett megnyilvánulások különösen veszélyesek akkor, amikor a magyar társadalomban magas fokú a kisebbségekkel szembeni intolerancia. Ezért – az esetleges büntetőjogi felelősségre vonás mellett – nagy jelentősége van annak, hogy az ország vezetői megszólalnak-e a kérdésben" - írja a Helsinki Bizottság.
A nyílt levélben Polt Péter legfőbb ügyésztől azt kérdezik, hogy az ügyészség vizsgálja-e a bűncselekmény gyanúját felkeltő megnyilvánulásokat. Orbán Viktor miniszterelnökhöz így szól a kérdés: "mikor készül nyilvánosan elítélni a magyar közbeszédben példátlan durvaságú nyílt uszítást?" "A magyar kormány fel kíván-e lépni az erőszakra való nyílt felhívás ellen, tekintettel arra is, hogy – a fenti kijelentésekkel egy tőről, a neonáci eszmékből fakadó – „egyenruhás bűnözéssel” szemben a kormány szigorú fellépést ígért?" - kérdezi a Helsinki Bizottság.
"A nemzet egységének megtestesítőjeként miért marad néma, amikor magyarok elleni erőszakra hívnak fel? Nem érzi-e, hogy megszólalásával egyértelművé kell tennie: hiába szerepel a – neonáci karlendítés miatt már amúgy is jelentős negatív nemzetközi sajtóvisszhangot kapott – rendezvény megnevezésében a „magyar” jelző, a gyűlöletkeltő mondatok nem a magyarság véleményét tükrözik?" - kérdezik Schmitt Pál köztársasági elnöktől.
Zsidózás, cigányozás a másik szigeten
Mint azt a pénteki Magyar Nemzet megírta: a Terrorelhárítási Központ (TEK) vizsgálatot indított az elhangzott gyűlölködő kijelentések miatt. Egy, a lapnak nyilatkozó büntetőjogász szerint egyes mondatokkal kapcsolatban felmerülhet a közösség elleni izgatás gyanúja. A lap úgy tudja, hogy a terrorelhárítás operatív eljárást folytat, amelynek a ténye sem nyilvános.
Az idén 11. alkalommal megrendezett Magyar Sziget fesztiválon Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője többek között azt a kérdést tette fel, hogy "bennünk lesz-e annyi, hogy le merjünk lőni egy rohadt, tetves zsidót?”. Kijelentette: "el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütő billentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszint lát".
A Jobbik a hvg.hu megkeresésére a hét elején nem nyilatkozott arról, szövetségesének tekinti-e még a Betyársereget. Bertha Szilvia (Jobbik) azonban a Ma Reggel című műsorban csütörtökön többször kijelentette, hogy a Betyársereg nem stratégiai partnere a Jobbiknak.
