2011. augusztus. 05. 19:17 MTI Utolsó frissítés: 2011. augusztus. 05. 19:13 Itthon

Skorpiót okozott riadalmat Veszprémben

Nagy riadalom támadt az egyik veszprémi nagyvállalat telepén pénteken, amikor az egyik kamionszállítmányban skorpiót találtak.

A veszprémi állatkert menedzsere, Szabó Petra elmondta, hogy a "potyautas" ráadásul igen nagy utat tett meg, ugyanis a szállítmány Mexikóból érkezett. Az állatkert munkatársai mentek a helyszínre, ahol a szállítmányt alaposan átvizsgálták, de több skorpióra nem akadtak. Szabó Petra elmondta, hogy a mintegy 1500 skorpiófaj közül a legveszélyesebbek Afrikában, a Szaharában, Amerikában Arizona államban és Mexikóban élnek.

Az állatkert szakemberei azonosították a hat centis, mexikói származású ízeltlábút (Centruroides infamatus), amelynek a szúrása igen fájdalmas, és a mérge a központi idegrendszert bénítja - mondta a vadaspark képviselője, megjegyezve, hogy különösen gyermekekre igen veszélyes a mérge.

Jellemző erre a mexikói skorpiófajra, hogy hosszú ideig mozdulatlan, élettelennek tetteti magát, majd villámgyorsan támad és szúr - ismertette Szabó Petra. Közlése szerint a skorpiót a veszprémi állatkertbe vitték.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.