Nem akad gazdája a Jehova Tanúi orvoslátogatóihoz köthető titkosított adatbázisnak, amely egy online kitölthető űrlap alapján akár olyan adatokat is tartalmazhat, hogy az adott orvos "erőlteti-e" az egyház által tilalmazott vérátömlesztést.
„Jó lenne, ha vér nélkül is tudnának műteni. Vérpótló gyógyszerekkel, saját vér visszavezetésével. Mert Jehova tanúi nem vehetik fel a vért, mert Jehova tiltja. Köszönettel.” (43 éves férfi)
A bajai kórház online vendégkönyvéből
“Szoktunk arra figyelni, hogy mit tesznek lehetővé a törvények” - mondja a hvg.hu-nak Faragó István, akit a Jehova Tanúi Egyház kórházi információs szolgálat munkatársa. “Van a listánkon hétszáz orvos, akik együttműködőek, van tapasztalatuk a beteg egyháztagok kezelésében.” Milyen lista? - kérdezek vissza, a válasz szerint: ”nem valami hatalmas nagy. Akik eddig kezelték a tanúkat, abból áll az egyik fele. A másik: 1997 óta részt veszünk konferenciákon, ott űrlapokat lehet kitölteni.” Azt azonban már nem tudhattam meg, hogy orvosok által kitöltött űrlapokról, vagy az egykori betegek információiról van szó. Pedig ez lenne a döntő, hiszen személyes adatok használatáról csak az érdekelt dönthet, kívülálló nem.
Arra vagyok kíváncsi, hogy épített-e a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház (JT) vagy valamilyen alegysége illegálisan adatbázist orvosok adataiból. A kisegyház és a társadalom viszonyának egyik problémás pontja az egészségügy, a pejoratívan jehovistáknak nevezett egyháztagoknak ugyanis tilos vérátömlesztést igénybe venniük. Ezt abból a saját fordítású bibliapasszusból vezetik le, amelyik tilalmazza az állati vér fogyasztását, és értelmezésük szerint így az emberi vér transzfúziója is tabu alá esik. Noha az esetek jelentős részében a vérátömlesztés elutasításához a betegnek joga van, az efféle speciális igények a magyar egészségügyi viszonyok között pluszterhet rakhatnak az orvosok vállára, és nyilván annak sem örülnek, ha a transzfúziót visszautasító beteg meghal.
Kórházi összekötők
A JT egyházi igényeit a "kórházi információs szolgálat" részeként az úgynevezett kórházi összekötő bizottságok (köb) közvetítik az orvosoknak. Faragó szerint “ők segítik a vér nélküli ellátást, a kommunikációt”. Ez a gyakorlatban egy volt egyháztag blogja szerint úgy fest, hogy a bizottság tagjai "vészhelyzet esetén bemennek a kórházba, és amolyan pártfogói-lelkészi szerepben tevékenykednek. Na, nem a betegápolás vagy a betegek lelkigondozásában serénykednek, hanem abban, hogy a jehovatanú beteg ne kapjon vért". Magyarországon körülbelül hetven tagja van a hét egyetemi városban megszervezett bizottságoknak, a budapesti köb tizenhét-tizennyolc főt számlál - tudom meg Faragótól.
Az adatgyűjtés, ha volt egyáltalán, a jelek szerint a “Kórházi Összekötő Bizottság - Jehova Tanúi érdekében - Budapest” feliratú oldalon, a bpkob.szerverland.com. webhelyen folyt. Valamiféle szervezett adatgyűjtés nyomaira utal az a szöveg, amely a szájthoz tartozó közösség figyelmét hívja fel a “következő találkozó” időpontjára (2010. szeptember 6.), és arra is emlékeztet, hogy harmincnyolc adatlapot még nem adtak le.
Milyen adatokat gyűjthettek, mi volt az adatlapon? Az oldalon letölthető egy “új orvos adatlap” elnevezésű, .pdf kiterjesztésű fájl, amit megnyitva egy elektronikusan kitölthető “Orvosok adatai - Bizalmas” című űrlappal szembesülök. Ha kitölteném, akkor egy orvos neve és beosztása mellett azt is bele kellene írnom, hogy az illető orvos Jehova Tanúja-e, kezelt-e már Tanút, esetleg “erőlteti-e a transzfúziót”. További adatok: elérhetőségek, lakcím, és az orvos együttműködése ötös skálán mennyire értékelhető. Ezek alapján kifejezetten naivnak kéne lennem ahhoz, hogy ezt egy önkitöltős orvosi adatlapnak gondoljam, sokkal valószínűbb, hogy a páciensek vagy a köb-tagok tölthették ki.
A weboldalról letölthető “Adatbázis, frissítve: 2010.09.06. (146)” megnevezésű .xls fájlt jelszó védi.
Faragó nem tud a weboldalról, ráadásul “tizenöt perc múlva véget ér a munkaidő”, úgyhogy e-mailben elküldöm neki a linket. Megegyezünk abban, hogy másnap újra hívom az egyházat. Másnapra a weboldalon látható szövegnek és a letölthető fájlokra mutató linkeknek is hűlt helye.
Mi köze ehhez egy egyháznak?
Egy ismert adatvédelmi szakértőhöz fordulok. Neve elhallgatását kéri, de jöjjön a véleménye: “az 'Orvosok adatai - Bizalmas' nevű dokumentumról első ránézésre valószínű a jogellenes adatkezelés, de valami visszásság szinte biztosan van. Kérdés, hogy az orvos mennyiben számít közfeladatot ellátó személynek, de még ennek kapcsán is legfeljebb a neve, beosztása lehet nyilvános adat. Az, hogy erőlteti-e a transzfúziót vagy kezelt-e jehovatanú beteget, semmiképpen sem. Az is kérdés, hogy mi a forrás, mert ha az adatlapot a kezelt egyháztag adja le, ő a saját adatai kezeléséhez hozzájárulhat - ez a kiskapu már a szcientológiánál is előjött. De itt figyelembe kéne venni az adatgyűjtés célhoz kötöttségét, az emberi méltósághoz fűződő jogot. Hogy egy egyház miért kezelne egészségügyi adatokat, mi köze egy egyháznak ehhez, arra nincs válasz. Az egész több sebből vérzik, más aspektusból is lehet jogellenes, mint a hozzájárulás hiánya.”
Megemlítem neki, hogy egészen a közelmúltig mindenki elérhette a mindössze egyetlen jelszóval védett adatbázist. Egy Excel-jelszót egy pár ezer forintos programmal bárki feltörhet. A szakértő helyesel: valóban, az adatvédelmi törvény adatbiztonságra vonatkozó előírása is sérül, megérne az ügy egy alapos vizsgálatot. (A törvény előírásairól a cikk végén található keretes írásunkban olvashat.)
Tükrös adatszerzés
Hívom az egyházat, ahol Faragót kérem. A központos hölgy egy másik urat ajánl, “aki lehet, még jobban tud segíteni” nekem. Elfogadom, és nemsokára Jankovics Tiborral beszélgetek, aki némi hümmögés után szóvivőként határozza meg önmagát. Már ismeri az ügyet.
Nem sikerült kideríteni, hogy kié a honlap - mondja. “Próbáltunk utánajárni, felvettük a kapcsolatot a budapesti összekötő bizottsággal, de ők sem tudták kideríteni, ki hozta létre. Annyit tudtak tenni, hogy megszüntették a honlapot. Kérdés, ki állt mögötte. Arra gyanakszunk, hogy valaki bizonyos adatokat, egy adatformátumot letükrözött és valahogy elérhetővé tett az interneten” - tudatja velem.
Két kérdés merül fel bennem. Ha valahonnan tükrözték az adatokat, akkor kié volt az eredeti? És hogyan intézkedhetett ilyen gyorsan a budapesti köb, ha nem hozzá tartozott az oldal? Sztankovics szerint az eltávolítás ügyében “valaki olyan” intézkedhetett, “aki járatos ebben”, de bővebbet nem tud. Az egyház pedig “a maga nemében adatkezelőnek minősül, de orvosokkal kapcsolatos adatbázist nem érdemes fenntartani” - állítja. Ők az orvosokkal a személyes kapcsolatot keresik.
Jankovics azt mondja, a budapesti összekötők a “saját munkájukhoz egy webtárhelyet tartottak fenn, de ezt már korábban megszüntették, ráadásul nem volt nyilvános”. Ezek szerint az űrlap és az adatbázis eredetileg mégis a köb-höz tartozott? - érdeklődöm. Jankovics szerint nem. A nyilvánosságra kerültek közül csak “bizonyos fájlok” ilyenek, például a saját elérhetőségeik vagy az üléseik jegyzőkönyve. Akkor ki felelős az adatbázisfájlért? A szóvivő csak annyiban biztos, “nem az egyház hozott létre jogi személyként adatbázist”.
“Az, hogy a bizottság tagjai hogyan kezelik az orvosok adatait, vagy milyen formában, erre pontosan nem tudok választ adni. Ha az orvos megadja az elérhetőségét valakinek, akkor nyilván azért adja meg, hogy kezelje” - tudatja velem. Jankovics állítja, az egyház nem tart fenn ilyen adatbázist, a bizottságok munkájához csak az irányvonalakat adják meg, magánszemélyek lépéseiért pedig nem tudnak felelősséget vállalni. Megígéri, hogy az egyház kivizsgálja az esetet.
Speciális munka
Ezúttal az X-ton Bt.-t hívom. Az Orvosok adatai űrlapba épített emailküldő modul a kérdőív kitöltése után kattintásra ugyanis automatikusan az irodaszereket forgalmazó céghez tartozó emailfiókra továbbítaná a dokumentumot. A vonal túlvégén lévő férfi nem bőbeszédű. “Ez egy korábbi dolog, már nem él egy jó ideje. Belső információra szolgált, de már vége” - mondja. Azt is hozzáteszi, semmi olyanról nincsen szó, ami törvényt sérthet. Rakmányi Ernőhöz irányít: “ő lehet felhatalmazva információ átadására”.
Rakmányi bemutatkozik: “én a kórházi összekötő bizottság munkatársa vagyok”. Arról beszél, hogy egy korábbi, félbehagyott kísérlet végeredményével találkozhattam. “A munkacsoport feladata, hogy minden orvosszakmai területen keressünk olyan partnereket, akik vállalják az egyháztagok kezelését. Ennek a munkának a kapcsán valóban volt egy saját elképzelésünk, hogy miképpen lehetne ezeket az információkat összegyűjteni.” Az Orvosok adatai űrlapot Rakmányi szerint az X-ton készítette.
Rakmányi Ernő azt állítja, hogy az űrlapot nem használták. Szerinte sosem rögzítettek olyan adatot, mint hogy például egy orvos “erőlteti a transzfúziót”. Azt is mondja, az adatbázisfájl jelszavát nem ismeri, de a fájlt valószínűleg az X-ton állíthatta össze, “próbaadatok alapján, interneten hozzáférhető adatbázisokból”. "Nincs az űrlapon megadható adatokkal feltöltött adatbázisuk, és nem kezelnek ilyen adatokat - mondja -, ezt sokkal egyszerűbb egy kórházadatbázis alapján megtenni”. Ehhez képest legalábbis érdekes, hogy miért szerepelt az odalon, hogy 38 adatlap leadása még hibádzik.
Annyit még megtudok Rakmányitól, hogy bizonyos esetekben a kórházi összekötő bizottság számára is érték az adat védelme: “Annyira speciális a munkánk, hogy sem az elérhetőségünk, sem más nincs rólunk kinn az interneten.”
| Részletek az adatvédelmi törvényből |
Személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minõségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is. Személyes adat akkor kezelhetõ, ha: - az érintett hozzájárul, vagy - törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhetõ, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni. Az adatkezelésről való tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy jogszabály rendelkezik a már létező adatkezelésből továbbítással vagy összekapcsolással az adat felvételéről. Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása A különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett hozzájárult, vagy törvény megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Adatbiztonság Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá meghozni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. |
Moszkvában betiltották a Jehova tanúit
