2011. július. 14. 05:27 MTI Utolsó frissítés: 2011. július. 14. 05:01 Itthon

Egy hét múlva kiderülnek a felvételi ponthatárok

Egy hét múlva, július 21-én határozzák meg az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, amelyeket a www.felvi.hu oldalon és a sajtó útján hoznak nyilvánosságra. Az idén csaknem 141 ezren adtak be felvételi kérelmet, államilag támogatott képzésben 53 450-en tanulhatnak majd.

A honlapon közzétett tájékoztató szerint a ponthatárokat a diákok által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, az előre megállapított, államilag támogatott felvehető keretszám, valamint egyéb, a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével határozzák meg. Ennek alapján minden jelentkező esetében megállapítják, hogy melyik jelentkezési helyre nyert besorolást, illetve, hogy nem nyert besorolást egyik általa megjelölt jelentkezési helyre sem. 

A besorolási döntést tartalmazó határozatot az Oktatási Hivatal küldi meg minden jelentkező számára, ebben tájékoztatást kapnak a jogorvoslat lehetőségéről, módjáról és határidejéről is. Sikeres felvételi esetén a felvételi döntésről az érintetteket az illetékes felsőoktatási intézmény írásban értesíti, amely tartalmazza az esetleges további teendőket, mint például a beiratkozás lehetősége.

A besorolási határozat ellen a jelentkező a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, valamint a felsőoktatásról szóló törvény alapján a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 10 munkanapon belül fellebbezést nyújthat be a nemzeti erőforrás miniszternek címezve, de az első fokon eljáró Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190 postacímére. 

A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Amennyiben a jelentkező a felsőoktatási intézmény felvételi döntését kívánja megkérdőjelezni, az ellen - a felsőoktatásról szóló alapján a közléstől, illetve tudomásra jutástól számított 15 napon belül, a felsőoktatási intézménybe írásban benyújtott jogorvoslattal élhet.

A jogorvoslat során meghozott döntés ellen a jelentkező, illetve az eljárás egyéb résztvevője a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében - a jogorvoslati határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre való hivatkozással - bírósági felülvizsgálatra irányuló kereseti kérelmet nyújthat be.

Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra is, előfordulhat, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában vagy egyéb okok (például az oktatáshoz szükséges, a felvétel feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb jelentkező) miatt egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam. 

Az idén csaknem 141 ezren adtak be felsőoktatási intézményekbe felvételi kérelmet, körülbelül ugyanannyian, mint tavaly. A legtöbb felvételiző - mintegy 30 ezer - 1992-ben született, a legfiatalabb jelentkező 1995-ben látta meg a napvilágot. A legidősebb jelentkező 1939-ben született és fizikát szeretne tanulni Szegeden. A legnépszerűbb intézmény ebben az évben is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amelyet a sorrendben a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. A képzésterületek népszerűsége nemigen változott: ezúttal is a gazdaságtudományok (csaknem minden ötödik jelentkező ilyen képzést jelölt meg első helyen), a műszaki és a bölcsészettudományi képzési területek különböző szakjaira adták be a legtöbben jelentkezésüket. Külföldről 2700-an küldtek kérelmet, az uniós államokon kívülről érkezett jelentkezés Norvégiából, Peruból, Kanadából és az Egyesült Államokból is. 

A küszöbponthatár 200 pont, az államilag támogatott felvehető keretszám alapképzésben 53.450 lesz, mesterképzésre 19.600 hallgatót lehet felvenni.

Hirdetés
Vállalkozás Gyükeri Mercédesz 2024. december. 22. 20:00

"Mi csak a gyümölcs ízét tudjuk megőrizni": a magyar szörpforradalom egyik bölcsőjében jártunk

Addig gépesítünk, amíg az nem megy a minőség rovására, vallja Galajda Péter, aki azért kezdett el szörpöt gyártani, mert nem talált megfelelőt a piacon. A Mayer szörp mára az egyik legismertebb prémium élelmiszer lett, ahol ugyan mindig van a polcon a nagymama főzetét idéző eperszörp, de kísérleteznek chilivel és kaporral is.