A szakszervezeteknek rövid időn belül dönteniük kell, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a munkáltató 30 érdekképviseleti vezetőnek előzetes értesítőt adjon át az elbocsátásukra vonatkozóan. Ha nem születik megállapodás, a Munkaügyi Bíróságon folytatódhat a munkavállalók és az érdekképviseletek közötti harc.
Korábban megírtuk, hogy a Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsa (KÖZSZAT) szolidaritási demonstrációt hirdetett szerda, 16 órára a Magyar Rádió épülete elé, a Pollack Mihály térre.
A Facebook oldalon a demonstrációhoz a cikk megjelenéséig néhány százan csatlakoztak. A közmédiában dolgozók összlétszámához viszonyítva e szám csekélynek tűnhet, mégis Virág Péter, a Duna Televízió Üzemi Szakszervezetének (DTV ÜSZ) elnöke optimista, ezért bízik abban, sokan részt vesznek az eseményen. Ám azt nem tudta megbecsülni, a demonstráció célt ér-e vagy a munkáltató enged, tekintve, hogy ilyen mértékű átalakításra és szakszervezeti összefogásra a médiában eddig nem volt példa. A Facebookon megosztott eseményhez csatlakozók azonban vegyes véleményt képviselnek. Vannak, akik veszélyes demonstrálási formára, pl. éhségsztrájkra buzdítják a többieket. Mások pedig kifogásolják a szakszervezeti egységet és pesszimisták a megmozdulás eredményét illetően.
A szakszervezetek nemcsak demonstrálnak, de jogi segítséget is felajánlottak tagjainak és az előzetes értesítő alapján elbocsátottak számára. A Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezetétől (TFSZ) egyesek egészségügyi okokra, mint például rokkantságra, mások inkább a szociális helyzetükre, például több gyermek eltartására hivatkoznak, amikor jogi segítséget kérnek. De arra is van példa, hogy egyesek a menedzsment döntése mögött személyes indítékokat vélnek felfedezni, más pedig azt kifogásolja: korábban szerződésmódosításról tájékoztatták, majd az előzetes értesítés során kiderült, hogy mégis elbocsátják a munkájából.
Míg más szakterületek szakszervezetei munkaügyi perekben állják a szakszervezetei tagok perköltségeit - a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete például 81 munkaügyi pert indított országszerte a túlmunka-juttatás kifizetése érdekében - és kvázi propagálják segítségnyújtásukat, addig a közmédia szakszervezetei csupán jogi tájékoztatást nyújtanak. Ezt azzal indokolják, hogy nem tudnák állni a tömeges perköltségeket, főleg akkor, ha nem rászorulók vennék azt igénybe. Ezért a szakszervezetek maradnak a jogi tájékoztatásnál így például a DTV ÜSZ is, amely tagjai számára egy jogászt fogadott, aki heti 2 alkalommal, 3-4 órában segít a munkavállalóknak.
Korábban úgy tűnt, csak a munkavállalóknak van szüksége jogi segítségre, mostanra kirajzolódott, a szakszervezeti vezetők sincsenek biztonságban. Mint korábban szó volt arról: összevetve a közmédia 13 szakszervezetét és az üzemi tanácsok tagjait, 30 érdekképviseleti vezetőtől szeretne a munkáltató megválni. Ehhez azonban a szakszervezetek hozzájárulását kell kérnie. Ha meghatározott időn belül az érintettek nem járulnak hozzá, márpedig Nagy Navarro, a TFSZ egyik alelnöke szerint valószínűsíthető, így lesz, Munkaügyi Bíróságra terelődik az ügy.
A szakszervezetek korábbi tapasztalatait figyelembe véve azonban nincs sok esélye, hogy a Munkaügyi Bíróság melléjük áll. Mint azt Virág Pétertől megtudtuk, a szakszervezetek korábban is számos pert indítottak a Munkaügyi Bíróságon, például bértárgyalásokkal kapcsolatban, és mindezidáig, minden egyes esetet, indoklás nélkül elutasítottak.
Nagy Navarro – Varga Júlia, Független Rádiós Szakszervezet, FRÁSZ elnök korábbi nyilatkozatához hasonlóan – azon az állásponton van, hogy a munkáltató részéről ez nem több egy megfélemlítésnél. Ám azt hozzátette, azonnal komolyra fordulhat az ügy, ha bebizonyosodik, hogy a „félelemkeltéssel” a szakszervezeti munkát akadályozza meg a munkáltató, ami már büntetőjogi kategória.
Nagy Navarro szerint, eleve akkor jöhetne esetlegesen szóba a szakszervezeti vezetők elbocsátása, ha azok munkaköre megszűnne, ám egyes szakszervezeti vezetők szerkesztői, műsorvezetői munkáját tekintve ez esetben erről szó sincs. Mégis, ha figyelembe vesszük a múlt hét eseményeit, a munkakörök megszűnése egyáltalán nem elképzelhetetlen.
Tehát az érdekképviseletek és azok vezetői nem sok jóra számíthatnak, ahogyan a munkavállalók sem. Virág Péter emlékeztetett: a jelenlegi, első elbocsátási hullámot ősszel követi még egy, amelynek célcsoportjai a mostani SZMSZ-módosításból kimaradt szervezeti egységeket, például a műszaki igazgatósághoz sorolt munkatársakat fogja érinteni.
