A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint sem teszi szükségessé a januárban életbe lépő új alaptörvény módosítását a Strasbourgban elfogadott bíráló határozat.
Répássy Róbert államtitkár csütörtökön egy beszélgetésen azt mondta, az EP keddi, Strasbourgban elfogadott, a magyar alkotmányt elítélő határozatában megfogalmazott észrevételek esetenként tárgyi tévedéseket tartalmaznak. Az államtitkárnak saját bevallása szerint az a benyomása támadt a szöveg olvasásakor, hogy "rosszhiszeműleg tanulmányozták a szöveget" az EP-ben.
Az államtikár furcsállotta, hogy az Európa Tanács testülete, a Velencei Bizottság korábban a szakmai észrevételek helyett politikai nyilatkozatot foglamazott meg, és az EP ennek alapján dolgozta ki keddi határozatát. "Ha átnézték volna a teljes magyar jogrendszert, akkor láthatták volna, hogy a félelmeik megalapozatlanok. Több kritikai megjegyzés olyan részeket érintett, amelyek a most hatályos alkotmányban is benne vannak" - mondta Répássy Róbert.
Példaként említette az anyaország határán kívüli magyarok iránti felelősségét, amely évtizedek óra része az alkotmánynak. Azt sem érti az államtitkár, hogy miért tart az EP attól, hogy az új alkotmány extraterritoriális következményekhez vezet, hiszen az új alaptörvény azt is leszögezi, hogy az ország minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz, és nem terjeszti ki a joghatóságát a határon túlra. Ráadásul - mondta az államtitkár - az állampolgársággal járó jogokat a magyar állam területén gyakorolhatják a határon túliak.
Az EP diszkriminációra vonatkozó észrevételeiről azt mondta: azért alaptalanok, mert az alaptörvény kimondja a nők és a fériak egyenjogúságát, sőt, rögzíti a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjjogosultságát. Az államtitkár arról viszont nem beszélt, hogy az EP a szexuális diszkrimniációt is szóba hozta, és a bejegyzett élettársi kapcsolat "lefokozását" is kifogásolta.
Répássy a szellemi fogyatékosok szavazati jogával kapcsolatban azt mondta: az EP nem vette figyelembe, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint most automatikusan ki vannak zárva a választójogból, míg az új alatpörvény lehetővé teszi a bíróság általi egyedi mérlegelést.
Az adó- és költségevetési tövények kétharmadossá tételével kapcsolatban az államtikár elismerte: bizonyos mértékben jogos a kritika, hogy ez korlátozhatja a következő kormányok mozgásterét, de az Orbán-kormány elkötelezett az adósságcsökkentés mellett, és ezt ezekkel az alkotmányossági előírásokkal is garantálni akarta.
A Költségvetési Tanács költségvetést megállító vétójogáról - amely az EP szerint a köztársasági elnökön keresztül a mindenkori parlament feloszlatását eredményezheti - azt mondta: hosszú vita folyt 2009-ben, a tanács létrehozásakor erről, és akkor a Fideszben ellenzékből is sokan érveltek a vétójog mellett.
A teljes életfogytiglani szabadságvesztés (tész) alaptörvénybe illesztéséről, illetve az erről szóló EP-kritikáról azt mondta: az új alaptörvény épphogy szűkíti a tész alkalmazhatóságát, mert januártól csak szándékos és erőszakos bűncselekményeknél vethető ki, míg a 2001 óta létező korábbi szabályozás ezt nem tartalmazta. Répássy azt mondta: ha emiatt a strasbourgi emberi jogi bíróság a jövőben elmarasztalná Magyarországot, nem zárható ki, hogy a kormány felülvizsgálhatóvá teszi a tészt. Példaként ermlítette az amerikai módszereket, ahol 30 év után szakértői bizottság dönti el, hogy szabadon engedik-e az elítéltet.
Mint arról beszámoltunk: az Európai Parlament (EP) kedden Strasbourgban megszavazta azt állásfoglalást, amelyben - nagyrészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva - bírálják az új magyar alkotmány számos tartalmi elemét és elfogadásának módját.
