Magyarország kitüntetett helyet szerezhet magának Közép-Európában, ha Kína közép-európai logisztikai és kereskedelmi központjává válik, és erre a hét végén aláírt magyar-kínai megállapodások alapján valós esély van - mondta a kínai kormányfő kétnapos budapesti látogatását értékelve Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) szakértője vasárnap.
A szakértő szerint Ven Csia-pao (Wen Jiabao) szombaton zárult látogatása önmagában is rendkívüli jelentőségű, hiszen 24 év óta most járt először kínai miniszterelnök Magyarországon, és ezt csak megerősítette az aláírt tizenkét - kormányközi, továbbá vállalatok és nem állami szervezetek közötti - megállapodás. A látogatással a munka egy fontos része lezárult, de most következik a jelentősebb feladat: a megállapodásokat fenntartható módon át kell ültetni a gyakorlatba, hiszen ez lehet jótékony hatású Magyarország számára - hangsúlyozta a Kína-szakértő.
Matura Tamás kiemelte: a két ország kölcsönös szándéka, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom nagyságát - a jelenlegit megkétszerezve - 20 milliárd dollárra növeljék. Ezzel Magyarország az egész Európai Unióban a hatodik legjelentősebb kereskedelmi forgalmat bonyolítaná Kínával - tette hozzá. Az MKI kutatója azt is hangsúlyozta: az, hogy Kína magyar államkötvény-vásárlást ígért, valóban megkönnyítheti, illetve megoldhatja Magyarország középtávú államadósság-finanszírozását. Az ország jelenleg is képes a piacokról megújítani hiteleit, de Kína vásárlásai nagyobb biztonságot adhatnak - mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy a két miniszterelnök tárgyalásain nem esett szó ideológiai kérdésekről, kifejtette: Magyarország mérete és súlya alapján az egyetlen racionális, a külpolitikai és világgazdasági realitásokat figyelembe vevő felelős magyar külpolitika az, ha Budapest tartja magát a kölcsönös be nem avatkozás elvéhez, és tiszteletben tartja Kína politikai berendezkedését. Matura Tamás - aki a kínai miniszterelnök budapesti programjának több eseményén is részt vett - elmondta: az volt az általános benyomása, hogy a kínai vállalati felső vezetők valóban érdeklődnek Magyarország iránt, és kedvező tapasztalatokat szereztek.
Addig kell ütni a vasat, amíg meleg - ez a közmondás Kínában is létezik, mondta a külügyi szakértő, arra utalva ezzel, hogy a kínai kormányfő látogatásának sikerét érdemes mind a gazdasági, mint a külügyi diplomáciának továbbvinni a gazdasági, kulturális és kutatói cserekapcsolatok révén. Utóbbi kapcsán hangsúlyozta: nagyon fontos a modern Kínára vonatkozó magyarországi kutatások erősítése, hiszen a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok is csak akkor maradhatnak sikeresek hosszú távon, ha azokat egy megfelelő kutatói háttérbázis segíti. Kifejtette, hogy Kínában nagyon fontos az üzlet, de még fontosabb az emberek közötti kapcsolattartás, a barátság, tehát ezt kellene elmélyíteni. Ha Magyarország még inkább Kína barátjává tud válni, akkor a gazdasági-üzleti együttműködés sikere is garantált - mondta az MKI kutatója.
Orbán szerint a „civilizációk összecsapását” a feltörekvő Kína vezérletével fogják megnyerni
Milyen szerződések születtek a kínai-magyar tárgyalásokon?
Kína és a magyar gazdaság: mit hozott a pekingi kormányfő?
