Több ezer pedagógus demonstrált a kormány oktatási és szakképzési reformprogramja ellen az országos pedagógusnapon, vasárnap Budapesten, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szalay utcai épülete előtt; a tiltakozók a szeptemberi iskolakezdésre országos sztrájkot is kilátásba helyeztek.
A kormány oktatási és szakképzési reformprogramja ellen demonstráltak pedagógus szakszervezetek az országos pedagógusnapon Budapesten, a képviselői irodaház melletti Olimpiai parkban. A szakszervezetek a tíz százalékos béremelés mellett azt követelik, hogy az oktatási intézmények fenntartásáról, finanszírozásáról ne a kormányhivatalok, hanem a fenntartók döntsenek, így a munkáltatói jogkörökről, a pedagógusok munkaidejéről, a kötelező óraszámról, a bérezésükről és a juttatásaikról se nélkülük döntsenek.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a helyszínen azt mondta, hogy megmozdulást többek között azért szervezték, mert a miniszterelnök nem jelölt ki egy, a kormányát képviselő személyt, akivel az oktatáspolitikai változtatásokról egyeztethettek volna. Meggyőződésük, hogy az oktatási intézmények államosítása nagyarányú intézménybezárással, illetve 30-40 ezer pedagógus elbocsátásával járna - tette hozzá.
A szakszervezetek a megmozdulásukon egy petíciót kívánnak átadni a kormánynak. Tíz százalékos béremelés mellett azt követelik, hogy az oktatási intézmények fenntartásáról, finanszírozásáról ne a kormányhivatalok, hanem a fenntartók döntsenek, így a munkáltatói jogkörökről, a pedagógusok munkaidejéről, a kötelező óraszámról, a bérezésükről és a juttatásaikról se nélkülük döntsenek. Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a kormány csökkenteni akarja a tankötelezettség idejét, illetve a felsőoktatási hallgatók számát, és kivennék a szakmunkásképzést a közoktatásból.
Az oktatási államtitkárság a tüntetés idejében azt közölte, a készülő közoktatási törvény koncepciójáról a törvényben előírt kötelezettségén felül jóval több egyeztető és informális megbeszélést folytatott a pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel, a közlemény összesen három ilyen, az elmúlt egy hétben történt alkalmat említ: május 30-án a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével, 31-én a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökével, június 2-án pedig a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkárával, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnökével, valamint a Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnökével tárgyalt a szaktárca.
A megbeszéléseken - áll a közleményben - az államtitkárság képviselői hangsúlyozták: a szakszervezetek által megjelölt kérdésekről mindaddig nem lehet érdemben egyeztetni, ameddig a törvény koncepciójáról nem dönt a kormány. Hoffmann Rózsa a találkozókon a tüntetés elhalasztására tett javaslatot. Az államtitkár sajnálattal vette tudomásul, hogy az érdekvédők nem álltak el szándékuktól és az idei pedagógusnap az oktatásban dolgozók munkájának elismerése helyett a szakszervezetek demonstrációjáról szól - olvasható az államtitkárság közleményében.
Az MSZP elmondta, mire számíthatnak
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciója elítéli a vasárnapi pedagógustüntetést, mert a kisebbik kormánypárt szerint az nem szolgálja a pedagógustársadalom érdekeit, s hátterében nem szakmai, hanem politikai érdekek állnak.
A kormány a következő évekre 30 ezres létszámleépítést tervez az oktatás területén, az állásukat megtartó pedagógusok pedig óraszámemeléssel, illetve túlóra-, szakkör- és helyettesítési pótlékuk megvonásával számolhatnak - mondta Kunhalmi Ágnes a pedagógusnapon tartott sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a kormány az oktatás területén tervezett változtatásokról nem kérdezte meg a pedagógusokat, a szakszervezetekkel történő érdekegyeztetés helyett pedig csak az igazgatókkal levelezik.
A képviselő szerint jelenleg úgy zárnak be iskolákat, hogy közben nem mérlegelik az intézményben tanuló diákok számát, illetve az oktatás színvonala sem számít. Megjegyezte továbbá, hogy az iskolák egyházi fenntartásba adása sem jelent jó megoldást, hiszen az sértheti a gyermekek, illetve a szülők világnézeti semlegességre vonatkozó alkotmányos jogát.
A politikus bírálta a tankötelezettség 16 évre való csökkentését is, mivel azzal - szerinte - a kormány egyszerre mond le a "nyomorúságos helyzetben élő" gyermekek és szüleik életéről, hiszen a felnőttképzés forrásainak megvonásával a szakmanélkülieknek mára semmi esélye sem maradt a boldogulásra. Hozzátette: az oktatási rendszer minősége hosszú távon befolyásolhatja a gazdaság állapotát, a megfelelő tudás nélkül ugyanis nem lehet megtalálni a válságból kivezető utat.
