Ferenc József idejéből is vannak még vízhálózataink
Nem megfelelő minőségű ivóvizet fogyaszt a magyarok negyede. A Magyar Tudományos Akadémia frissen megjelentetett tanulmánya szerint a települések negyven százalékán van gond az ivóvízzel, például Dél-Kelet Magyarországon a megengedettnél magasabb az arzén tartalom, az elöregedő csatornahálózat pedig bizonytalanná teszi a vízszolgáltatást. A cél az, hogy 20 éven belül mindenki egészséges vizet ihasson - hangzott el az RTL Híradóban.
A Csongrád megyei Eperjesen nem isszák a csapvizet, mert a megengedettnél magasabb a víz arzéntartalma, de ez nem csak helyi probléma, az országban 260 településen van ez így, majdnem másfélmillió embert érint. Az ország másik felén, a baranyai Páprádon is túl sok arzén van a vízben, ám ott nem emiatt nem isznak a csapból, hanem mert nem telik az embereknek vezetékes vízre. A Magyar Tudományos Akadémia most megjelent tanulmánya szerint a magyarok negyede nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez.
„Magyarországon van körülbelül 2 millió ember, aki kifogásolható ivóvízben részesül” – mondta egy szakértő. Nemcsak az egészségre káros anyagok jelentenek gondot. Van, ahol az elöregedő hálózat teszi bizonytalanná a vízszolgáltatást. „Vannak Ferenc József idejére datálódó szakaszok és vannak újak, az elmúlt 15 évben komoly fejlesztések történtek, jelenleg a csatornázottság színvonala 72 százalék körüli” – mondta Somlyódy László, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tanára.
Míg a szomszédos Ausztriában vagy Németországban a csatornázottság kilencven százalékos. A cél az lenne, hogy 20 éven belül mindenki egészséges ivóvizet ihasson Magyarországon.
