Elsősorban a sarkalatos törvényekről, illetve időzítésükről kérdezte a Velencei Bizottság Budapesten tárgyaló delegációja Navracsics Tibort kedd reggel.
A magyar miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlamenti egyeztetés után újságíróknak elmondta: a bizottságot arról tájékoztatta, hogy a sarkalatos törvényeket két nagy csoportra osztották. A korábbi politikai vitáknak köszönhetően viszonylag jól előkészített vagy csupán technikai módosítást igénylő jogszabályokat várhatóan még az Országgyűlés nyári szünete előtt elfogadják, nagyobb részüket viszont, amelyekről most vagy majd a nyáron kezdődik a politikai vita - így például az önkormányzati és a választójogi törvényről -, ősszel szavazhatja meg a Ház.
A delegáció kérdései a sarkalatos törvények elfogadásának időzítése mellett arra vonatkoztak, mi alapján határolták be, hogy melyek lesznek sarkalatos jogszabályok, továbbá a tagok érdeklődtek a független hatóságok jogszabály-alkotási hatásköréről, az 1949-es alkotmány érvénytelennek nyilvánításáról is - ismertette a tárcavezető. Alapvetően tisztázó, tájékozódó jellegű volt a megbeszélés, a bizottság véleményt nem fogalmazott meg - mondta Navracsics Tibor, hozzátéve: részben az angol nyelvű fordításból, részben pedig "a közelmúlt magyar közjogi történetének nem annyira mély ismeretéből" adódóan fogalmazódtak meg tisztázó kérdések. "Úgy láttam, hogy alapvető probléma nem fogalmazódik meg az alaptörvénnyel kapcsolatban" - mondta.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, április 18-án egy a demokratikus eljárás szabályainak és a demokratikus rendszerekben megszokott tartalomnak megfelelő alaptörvényt fogadott el a magyar parlament. A fideszes politikusok jegyezte, múlt pénteken beterjesztett törvényjavaslatokkal kapcsolatban - amelyek egyebek mellett azt tartalmazzák, hogy már szeptembertől 15 tagú lehet az Alkotmánybíróság (Ab) - Navracsics Tibor azt mondta: a mostani módosítás alapvetően a létszámra vonatkozik, a célja pedig azzal függ össze, hogy január 1-jétől bővül az Ab hatásköre, ami nagy ügyteher-növekedéssel jár, és álláspontjuk szerint szükséges fél év felkészülés a testületnél.
A frakciók képviselőivel is találkoznak
A Velencei Bizottság delegációja ma azért látogatott Budapestre, hogy az április 18-án elfogadott új alaptörvénnyel kapcsolatban tájékozódjon. A kétnapos látogatásra érkező bizottsági delegáció tagjai találkoznak Szájer József fideszes európai parlamenti képviselővel, az új alaptörvénnyel kapcsolatos nemzeti konzultációs testület vezetőjével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével, Martonyi János külügyminiszterrel és a parlamenti frakciók képviselőivel is.
Az új alaptörvény elfogadásának másnapján, április 19-én az Európa Tanács közgyűlése kérte az alkotmányos kérdésekben tanácsokkal szolgáló Velencei Bizottság véleményét az új magyar alkotmányról - a bizottság köreiből származó akkori értesülés szerint. Ugyanabból a forrásból azt is közölték, hogy május közepén Budapestre utaznak a Velencei Bizottság szakértői, s júniusban Strasbourgban jelentést terjesztenek a tanács parlamenti közgyűlése elé.
Már márciusban is jártak itt az alkotmány miatt
A Velencei Bizottság legutóbb március elején járt Magyarországon az alkotmányozással összefüggésben. Az akkori találkozó után Navracsics Tibor azt mondta, a bizottság elnöke és Magyarországon tárgyaló tagjai jónak tartották az alkotmányozás irányát, alapelveit, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a feszes menetrend miatt. A delegáció tagjai akkor mások mellett találkoztak Sólyom László volt államfővel is.
Két héttel később Navracsics Tibor látogatott Velencébe, és az egyeztetésről azt mondta, a testület sajnálatosnak tartotta, hogy költségvetési és adótörvényekkel kapcsolatban az Ab jogköre korlátozott maradna, abban viszont egyetértettek a kormányoldallal, hogy konkrét jogi érdek nélkül ne fordulhasson bárki az Ab-hoz.
A Fidesz-KDNP végül a Velencei Bizottság javaslata alapján foglalta az új alaptörvénybe azt, hogy utólagos normakontrollt nemcsak a kormány, valamint a képviselők egynegyede kezdeményezhet majd a 2012. január 1-jei hatálybalépés után, hanem az alapvető jogok biztosa is. A kormány egyébként nmég az alkotmányozás előtt kikérte a bizottság véleményét: Navracsics Tibor februárban három kérdést küldött a testületnek az Európai Unió alapjogi chartájának átültetéséről, az előzetes normakontrollról, valamint az alkotmánybírósági indítvány benyújtására jogosultak köréről kért tanácsot.
