Magyarország részletes jelentést nyújtott be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának e jogok hazai érvényesüléséről, hogy a testület ennek alapján végezze el az emberi jogok magyarországi helyzetének időszakos felülvizsgálatát. Az illetékes munkacsoport szerdán Genfben tartja meg a magyarországi helyzetet áttekintő ülését.
Az ENSZ 2008-ban indította el az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálatot (Universal Periodic Review - röviden UPR), amelynek idén lezáruló első négyéves ciklusában a világszervezet mind a 192 tagállamára sor kerül. A vizsgálat az összes emberi jogi területre kiterjed, értékeli a fejlődést, feltárja a hibákat és ajánlásokat fogalmaz meg az emberi jogi helyzet javítása, a nemzetközi együttműködés erősítése céljából.
A Magyarország által benyújtott jelentés áttekinti az emberi jogok törvényi és intézményi kereteit, szól az alkotmány, az Országgyűlés emberi jogi bizottsága és az Egyenlő Bánásmód Hatóság emberi jogi szabályozásban játszott szerepéről. Az eredményeket és az elvégzendő feladatokat tárgyalva megvizsgálja, hogyan érvényesül az egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma az oktatásban és munkavállalásban, a nemek között, a gyermekek jogaiban. Külön szól a gyűlöletből fakadó bűntettek elleni intézkedésekről, a roma közösség helyzetéről, s a fogyatékkal élők helyzetéről.
A jelentés áttekinti a személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog érvényesülését, s ezen belül külön foglalkozik a fogva tartás feltételeivel, az embercsempészet és -kereskedelem megakadályozásával, a menedékkérők és hontalanok helyzetével és jogaival. A dokumentum szól a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságáról, s ezen belül ismerteti a január 1-jén életbe lépett új médiatörvényt. Ismerteti a jelentés azt, hogy milyen formában, s megkötöttségekkel érvényesül Magyarországon az egészségi ellátáshoz, a lakhatáshoz és a nyugdíjellátáshoz való jog.
Végezetül az emberi jogokkal kapcsolatos legfontosabb célkitűzéseket veszi számba a jelentés, külön megemlítve az EU romastratégiájának megvalósítását. A szerdai genfi ülésen lehetőség lesz rá, hogy a résztvevők kérdéseket tegyenek fel Magyarországnak. Hétfőig már kilenc ország nyújtott be írásban előzetes kérdéseket, amelyek zöme a romák helyzetére, a médiára, a kisebbségekkel szembeni szélsőséges tevékenységre, illetve az ez ellen való küzdelemre, a családon belüli erőszak megfékezésére, s a Magyarországot érintő migránsokkal való bánásmódra vonatkozik.
A jelentés és a hozzá fűzött kérdések megtalálhatók az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának honlapján.
