2011. április. 27. 17:47 Klubrádió Utolsó frissítés: 2011. április. 27. 17:47 Itthon

Hiller szerint titokban tandíjat vezetnének be Orbánék

A magyar közoktatás államosítása drágítja a rendszert, úgy meg különösen, hogy a kormány, szemben a korábbi gyakorlattal, egy eurocentet nem fordít oktatásra. Ráadásul tandíjbevezetésre készülnek, csak nem vallják be – állította Hiller István, volt oktatási miniszter a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában.

A kormány konvergencia programjában 30 milliárdos kivonást javasol, ami a hallgatói létszám csökkentését, és a feleslegessé vált oktatók kirúgását jelenti – mondta a rádióműsorban a szocialista politikus.

"Jelenleg a hallgatók 40-45 százalékaa jár költségtérítéses szakra, ez nem azt jelenti, hogy tandíjasok, hanem azt, hogy képzésük felét fizetik meg. A kormány ezt akarja megszüntetni, és duplájára emelni a költségtérítéses képzést, azaz valójában tandíjat akar bevezetni" - mondta Hiller István, aki szerint ezt a lépést a kormány a mai napig nem vallja be.

Hiller kifejtette: "a csökkentés következtében 370 ezer helyett 240 ezer egyetemista lesz Magyarországon, akik dupla egyetemi költségtérítést fizetnek majd. Nem olcsóbb, ha a magyar közoktatást államosítják. Minden szakértő tudja, hogy ez kiadást jelent".

A Hoffman Rózsa-féle elképzelés 324 milliárd pluszt jelent, ehhez képest több mint 30 milliárdot terveznek kivonni, miközben 10 milliárd kivonása már megkezdődött - tette hozzá a volt oktatási miniszter. Olyan helyzetet idézett elő a kormány, hogy tömegesen adják át iskoláikat az önkormányzatok az egyházaknak.

Ez olyan irányba viheti ez a magyar oktatást, ahonnan nagyon nehéz visszafordulni - figyelmeztetett Hiller István, aki azt állítja, hogy az előző kormány idején 124 milliárd forintnyi euró épült be a magyar oktatásba. Most egy eurocentet nem fektetnek oktatásba - mondta.

Hirdetés
Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.