Demokratikus állam marad Magyarország az új alkotmány hatálya alatt is, azonban valódi bajok is vannak vele, amelyek az alaptörvény mérlegét "menthetetlenül negatívra fordítják" - nyilatkozta Sólyom László abban az interjúban, amelyet a csütörtökön megjelenő Heti Válasz készített. A volt államfő szerint ilyen hiba az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása és az az utolsó pillanatban benyújtott módosítás, amellyel a bírák szolgálati idejét kurtították meg.
"Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is" - szögezte le a Heti Válasznak adott interjú MTI-hez eljuttatott részletében a volt köztársasági elnök, "nevetséges próbálkozásoknak" minősítve azokat a kritikákat, amelyek szerint az új alaptörvény a homoszexuálisok jogait korlátozza és az abortusz tilalmának ágyaz meg. Sólyom László szerint azonban az efféle mondvacsinált ügyeken túl az új alkotmánnyal valódi bajok is vannak, amelyek annak mérlegét "menthetetlenül negatívra fordítják". Ilyen súlyos visszalépésnek látja az első Alkotmánybíróság egykori elnöke a többi között az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, amely szerinte valóra váltotta a minden pártra jellemző, a politikát a jog fölé helyező felfogást.
Sólyom az elfogadhatatlan változások közé sorolta azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét megkurtították. "Indokolás nincs - hacsak nem a jobboldali sajtónak a "kommunista bírók eltávolítását" követelő demagóg támadása, amely az indítványt megelőzte" - fogalmazott az interjúban a volt államfő, aki arra emlékeztetett: a bírák kétharmadát a rendszerváltás után nevezték ki. A legnagyobb baj szerinte az eljárással van. "Az utolsó másodpercben, a bírói kar tudta nélkül, egyéni képviselői javaslattal durván beavatkozni egy önálló hatalmi ág szerkezetébe - tisztességtelen" - mondta.
Sólyom László szerint az alkotmányozás elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt, az új alaptörvény egypártisága pedig olyan támadási pont lehet, mint a rendszerváltó alkotmányban az 1949-es évszám meghagyása volt. A volt államfő mégsem reményvesztett, szerinte ugyanis a történeti alkotmány egyetlen használható és élő része a "láthatatlan alkotmány", amelyet nem lehet hatályon kívül helyezni, és amely szükségszerűen az új alaptörvény alkalmazásának is alapja lesz.
Sólyom László szerint "olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező" - tette hozzá. A Sólyom Lászlóval készült interjú teljes terjedelmében a Heti Válasz csütörtöki száma közli.
