2011. április. 11. 21:15 MTI Utolsó frissítés: 2011. április. 11. 21:04 Itthon

Az MSZP az áprilisi törvényekkel állítja szembe az új alkotmányt

Lendvai Ildikó hétfői közleményében emlékeztetet arra, hogy 1848-ban ezen a napon eltörölték a robotot, a kilencedet és a tizedet, megnyitották a jobbágyfelszabadítás útját, jogot adtak a kisemmizetteknek. Ezzel szemben szerinte az új alkotmány aláássa a szociális és állampolgári jogok garanciáit, kisemmizhetővé teszi a legnehezebben élőket, lehetővé teszi a társadalombiztosítás államosítását és "érdemességtől" teszi függővé a szociális ellátásokat.

Az MSZP szerint április 11-e, az 1848-as áprilisi törvények szentesítésének évfordulója idén a Fidesz-KDNP alkotmányjavaslatához érkezett módosító indítványok elfogadásával fekete nap lett, amely a jogok kiterjesztése helyett jogszűkítést hoz, nemzeti egység helyett a nemzetet megosztó új konfliktusokat teremt.

Lendvai Ildikó hétfői közleményében emlékeztetet arra, hogy 1848-ban ezen a napon eltörölték a robotot, a kilencedet és a tizedet, megnyitották a jobbágyfelszabadítás útját, jogot adtak a kisemmizetteknek. Ezzel szemben szerinte az új alkotmány aláássa a szociális és állampolgári jogok garanciáit, kisemmizhetővé teszi a legnehezebben élőket, lehetővé teszi a társadalombiztosítás államosítását és "érdemességtől" teszi függővé a szociális ellátásokat.

Az áprilisi törvényeket és a kormánypárti alaptörvény-javaslatot szembeállítva Lendvai Ildikó kifejti, hogy amíg az előbbi bevezette a közteherviselést, az utóbbi bebetonozza az igazságtalan adórendszert. A szocialista politikus azt is írja: amíg 1848-ban biztosították a népképviseletet, most a nem Magyarországon élő állampolgárok szavazati jogával csökkentik az itt élők voksainak értékét.

A volt pártelnök és frakcióvezető arra is kitér: a felekezeti és tanulmányi szabadság korabeli kiterjesztésével szemben a mai Magyarországon zavaros viszonyt teremtenek egyház és állam között, a tankötelezettség korhatárát pedig leszállítják. Végezetül szóvá teszi, hogy amíg 1848 áprilisában eltörölték az úriszéket és a feudális bíráskodást, 2011-ben "megtámadják a bíróságok és az Alkotmánybíróság függetlenségét, csökkentik az állampolgárok jogorvoslati lehetőségeit".

Hirdetés
Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.