Az LMP szerint minden érintett felelős volt a kolontári katasztrófáért
Minden érintett felelős a kolontári vörösziszap-katasztrófa bekövetkeztében - mondta az úgynevezett Kolontár-jelentés bemutatásakor az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke.
Az LMP és az Európai Zöldpárt által elkészített jelentés szerint nem lehet egyedül az egyébként súlyosan hibázó Mal Zrt.-t felelőssé tenni a katasztrófa miatt, mert a magyar hatósági rendszer, a magyar kormányzatok, a parlament és az Európai Unió nem megfelelő szabályozása is szerepet játszott abban – mondta Jávor Benedek. Szavai szerint a baleset nem volt kiküszöbölhetetlen. A jelentés alapján annak nem kellett volna bekövetkeznie, ha a Mal Zrt. nem szegi meg a vörösiszap lerakására vonatkozó szabályokat, a bányászati hatóság részt vesz a tározó engedélyezésében és ellenőrzésében, a kormányzat megfelel a jogalkotási kötelezettségeinek, a parlament meghozza a szükséges jogszabályokat és az Európai Unió javítja a szabályozást, illetve ellenőrzi a jogszabályok betartását a tagállamokban.
A politikus három olyan tényezőt emelt ki, amelyek hozzájárultak a katasztrófa bekövetkeztéhez. Elmondta, hogy a tározó gátjának mozgását senki nem vizsgálta annak megépítése óta. Megemlítette a lerakott anyag magas folyadéktartalmát. Felelőssé tette az ellenőrző hatóságokat, amiatt, mert nem írták elő, hogy a cég álljon át az úgynevezett száraztechnológiára. Kitért arra is, hogy a vörösiszapot a nem veszélyes kategóriába sorolták, pedig véleményük szerint pusztán a tározóban lévő anyag fizikai és kémiai tulajdonságai, valamint mennyisége veszélyessé tették azt. Az anomáliák közé sorolta, hogy nem tisztázták, kinek kellett volna kiadni az építési engedélyt és ellátni az ellenőrzést.
Jávor Benedek kitért arra is, hogy a Környezetvédelmi Hatóság befogadta a Mal Zrt. kárelhárítási tervét, amelyik 300 ezer köbméter zagy kiömlésével számolt, miközben a katasztrófa során több mint egymillió köbméter áradt ki. Megemlítette, hogy ezt a tervet az összes érintett hatóság jóváhagyta. Az ellenőrzési problémák között említette, hogy az alumíniumipari privatizáció során a környezetvédelmi kötelezettségek előírásai felszínesek és homályosak voltak.
A képviselő azt mondta, hogy a magyar hatósági rendszer a kolontári baleset során csődöt mondott. Okként említette, hogy az elmúlt nyolc-kilenc évben folyamatosan leépítik a Környezetvédelmi Hatóságot, amelyik így képtelen ellátni a rá háruló feladatokat. Hozzátette, eközben erős jelek mutatnak arra, hogy „a hatóságokon politikai nyomás vagy gazdasági nyomás is tapasztalható”. A jogszabályi hiányosságokra áttérve azt mondta, a hazai szabályozás sok tekintetben nem megfelelő ahhoz, hogy az ilyen baleseteket meg lehessen előzni illetve, hogy hatékony fel lehessen lépni azok során. Feltette a kérdést, hogy a bányászati hatóság miért nem kapcsolódott be az építés során az engedélyezésbe.
Kijelentette, egyelőre nem ismert, hogy ki és hogyan fog helyt állni a Kolontáron keletkezett károkért, mert nem lehet tudni, hogy a cég vagy a cég tulajdonosainak vagyona bevonható-e a kártérítési körbe. Véleménye szerint a magyar jogalkotás 15 éve adós a kötelező felelősségbiztosítások és pénzügyi biztosítékok rendszerének megalkotásával.
Jávor Benedek közölte, az LMP a civil szervezetekkel és a szakértőkkel együttműködve azt javasolja, hogy a környezetvédelmi törvényben rendezzék a kötelező felelősségbiztosítások és a biztosítékadások rendszerét. Emellett benyújtottak egy határozati javaslatot a parlamentnek, amely szerint felül kell vizsgálni az összes kockázatos hulladéklerakót. Egyúttal újraszabályoztatnák a környezeti hatástanulmányok készítésének a rendszerét. Azokat a beruházó költségén, de a hatóság felkérésére kellene elkészíteni.
Az LMP évente ellenőriztetné az összes ilyen típusú létesítményt is. Az Európai Zöldpárttal együtt szorgalmazzák azt is, hogy az uniós környezeti felelősség irányelvet vizsgálják felül és szigorítsák is azt. Javasolják, hogy hozzanak létre egy közös európai pénzügyi alapot, amelyből ki lehetne fizetni az ipari balesetek biztosítás által nem fedezett kárait. Véleményük szerint az EU-nak pedig vizsgálnia kell, hogy a tagállamok az átvett jogszabályokat ténylegesen végrehajtják-e.
A sajtótájékoztatón részt vett Simon Gergely a Levegő Munkacsoport munkatársa is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati oldal részéről az elmúlt évben többször is elhangzott, hogy az ipari létesítmények engedélyezése során a civil szervezetek észrevételeit inkább a folyamatokat lassító akadálynak tartják. Megjegyezte, hogy korábban is éppen a civil szervezetek voltak azok, akik felhívták a figyelmet a problémákra. Megjegyezte, voltak előjelek arra, hogy a gát elhelyezkedése problémát jelenthet, erre már az építkezéskor felhívta a figyelmet a Budapesti Műszaki Egyetem egyik munkatársa.
Kijelentette, hogy egyetlen érintett hatóság sem foglalkozott a gátszakadás kockázatával. Példaként említette, hogy a területen 1991 novemberében már történt egy kisebb mértékű gátszakadás, a hatóságok mégsem számoltak egy katasztrófa bekövetkeztével. Elmondta, egyelőre arra sem kaptak választ, hogy miért lehetett ennyire lúgos a víz. Hozzátette, hogy a különböző hatóságok is különböző, egymással ellentétes tájékoztatásokat adtak a vörösiszap összetételéről. A Magyar Tudományos Akadémia jelentésére hivatkozva kijelentette, a szennyezés élőlényekre gyakorolt összetett hatása nagyobb, mint ami az iszap összetétele alapján várható lett volna.
