A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete március 7-én tett látogatást Budapesten. A delegáció tagjai jónak tartották az alkotmányozás irányát, alapelveit, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a feszes menetrend miatt - mint azt akkor a tárgyalás után Navracsics Tibor elmondta.

A miniszterelnök-helyettes pénteken közölte: a bizottság mostanra készítette el előzetes véleményét, amelyet egyhangúlag fogadott el. Emlékeztetett rá: három témáról, az Európai Unió alapjogi chartájának átültetéséről, az előzetes normakontrollról, valamint az alkotmánybírósági indítvány benyújtására jogosultak köréről kérték ki a Velencei Bizottság tanácsát.

A testület - mint Navracsics Tibor elmondta - nem támogatta azt, hogy az új magyar alkotmány "egy az egyben" átemelje az EU alapjogi chartáját, ehelyett - a Fidesz-KDNP alaptörvény-tervezetéhez hasonlóan - azt javasolja, hogy a charta szellemiségét, vívmányait vegye át.

A miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint a Velencei Bizottság jónak tartotta azt a megoldást, hogy a köztársasági elnök fordulhasson előzetes normakontrollért az Alkotmánybírósághoz. A testület az előzetes normakontrollt érintően azonban tart attól, hogy annak szélesítése esetlegesen időről időre politikai szerepbe kényszerítheti az Ab-t. Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban elmondta, a kormánytöbbségnek az a célja az előzetes normakontroll szélesítésével, hogy időben biztosítsák a jogszabálytervezetek alkotmányosságát, azaz hogy az Ab-nak már egy korai fázisban lehetősége legyen dönteni a parlament előtt lévő törvényjavaslat alkotmányosságáról.

Felvetették annak lehetőségét, hogy utólagos normakontrollt ne csak az országgyűlési képviselők 25 százaléka és a kormány kérhessen - ahogyan azt jelenleg a kormánypárti alkotmányjavaslat tartalmazza - hanem az ombudsman is. A tárcavezető azt mondta, megfontolják ezt az észrevételt.

Abban egyetértettek a Velencei Bizottsággal, hogy az Ab túlterheltségét megelőzendő korlátozni kell azt, hogy konkrét jogi érdek nélkül bárki az Ab-hoz fordulhasson - mondta Navracsics Tibor.

A bizottság feltette azt a kérdést is, hogy a sarkalatos törvényeket is vizsgálhatja-e majd az Ab. Ezzel kapcsolatban a közigazgatási és igazságügyi miniszter biztosította a grémiumot arról, hogy a jövőben is lesz lehetőség alkotmánybírósági normakontrollra a sarkalatos törvények esetében.

Tájékoztatta továbbá a Velencei Bizottságot a kormányzat álláspontjáról azzal kapcsolatban, hogy a költségvetési törvénnyel és adójogszabályokkal összefüggésben az Ab utólagos normakontrolljára továbbra is csak az alapjogi sérelem esetén van lehetőség. A korlátozás fenntartását a Velencei Bizottság sajnálatosnak tartotta - közölte.

Ahogyan március elején Budapesten, a bizottság most is kifejtette, hogy véleménye szerint túl gyors az alaptörvény megalkotásának folyamata. Navracsics Tibor azonban - mint mondta - tájékoztatott arról, hogy már nyáron létrejött az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága, amelynek munkájában kezdetben minden parlamenti párt részt vett. E testület decemberre készítette el alkotmánykoncepcióját, amelyet február-márciusban meg is vitattak, vagyis "most már idestova szűk egy éve zajlik az alkotmány vitája". "Ebből a szempontból nem tartjuk ezt túlságosan gyors vagy kapkodó folyamatnak" - tette hozzá.

A Velencei Bizottság véleménye várhatóan a jövő hét elején kerül ki a honlapjára, és azt hivatalos formában megküldik a magyar kabinetnek is, amely iránymutatásként használja majd.