Egy névtelenségét kérő fiatal rendőrnő a következőképp fakadt ki: „Nem foglalkozom ezzel a kérdéssel, tizenéveim vannak még hátra a nyugdíjazásig. Ráadásul mire oda kerülök, addig számtalanszor változtatják a törvényt. Bár nem is értem, hogy gondolták, tényleg 50 évesen hajkurásszam a bűnözőket? Ennyi idősen már nem olyan az állóképesség, mint fiatalon. Annyi irodai munka meg nincs, hogy az összes idős korút foglalkoztathassák.” Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára a kollega véleményéhez kapcsolódóan elmondta, nem véletlenül találták ki a korkedvezményes nyugdíjat. Az orvosok szakmai indokai is megerősítik, hogy 65 éves korig olyannyira lassul a rendőrök reakcióideje, hogy akciókban való alkalmazásuk akár emberéleteket is követelhet.  A hvg.hu-nak nyilatkozó nyugdíjas katonatiszt - aki nyugdíja mellett dolgozik - tapasztalatból állítja, hogy a szolgálat mentálisan és fizikailag egyaránt elkoptatja őket.  A velük szemben felállított elvárások - mint például munkájuk érdekében életük kockáztatása, állandó készenlét és alkotmányos jogaiktól való megfosztottság - indokolták, hogy korábban mehessenek nyugdíjba.  Majd hozzátette, a rendszer olyan szempontból valóban igazságtalan, hogy az összes rendvédelmi dolgozó nincs ilyen életveszélynek kitéve.

Egy civil foglalkozású megszólaló ezt a gondolatot azzal egészítette ki, hogy az emberek nem azoktól sajnálják a pénzt, akiknek balesetekben kell szétroncsolódott embereket kiemelniük az autóból, hanem azoktól, akik töredék munkával ugyanúgy osztoznak a javakban. „ A rendőrségtől, titkosszolgálattól olyan emberek is szép summával mentek nyugdíjba, akik maximum a papír szélével tudták elvágni az ujjukat. Irritáló, hogy a szolgálati nyugdíjasok krémje akár 200-300 ezer forintot tesz zsebre, ami sokszor magasabb, mint aktív korukban levő fizetésük. Ráadásul duplán jól járnak, mert a nyugdíj mellett magánvállalkozást indítanak, vagy a közigazgatásban helyezkednek el, esetleg a kurrens területnek számító biztonsági szférában vállalnak munkát, ahol a bajtársi összetartás miatt protekciójuk van civiltársaikkal szemben. Ezek az emberek, az elmúlt években végig röhögtek és most is röhögnek rajtunk, akik a civil szférában ugyanazt a munkát végezzük összességében lényegesen kevesebb bérért ” - mondta a forrás, majd folytatta: a rendszer adta lehetőség miatt a 45 éves kisrendőr is eddig azzal számolt, hogy nyugdíja mellett a későbbiekben valamilyen munkát még vállalhat. Az előző kormány már intézkedéseket tett ennek megfékezésére, de ezzel csak azt érte el, hogy a feketegazdaság lehetőségeivel egészítették ki a nyugdíjakat, hiszen a rendszer erre a pénzszerzésre volt berendezkedve.

„Az emberek bepánikoltak, hogy megszüntetik a nyugdíjkedvezményt”

A kormány jövőképén először megdöbbent, majd felháborodott az FRSZ, mivel a rendőrök bizonyos kondíciók figyelembevételével vállalták a szolgálatot, amiket az évek során szép lassan megszüntettek. Nekik az utolsó mentsvárat a nyugdíjkedvezmény jelenti. A szakszervezet szerint a jelenlegi rendőri állományhoz képest elenyésző azok száma, akik nyugdíj mellett dolgoznak, így nem lehet ezt a sztereotípiát az egész rendőrségre ráhúzni. Sőt, az a lehetőség is megszűnt, hogy 40 éves munkatársak mennek el a testülettől. Erre néhány évvel ezelőtt adódott alkalom a munkahelyek átszervezésével vagy olyan munkahelyek megszűnésével, mint például a Rendészeti Biztonsági Szolgálat és a határőrség. Mostanra a rendszert inkább a kevésbé irigylésre méltó példák jellemzik, amikor is az állomány háromnegyedét képező fiatal tiszthelyettesek éjjel-nappal, több műszakban havi 100 ezres fizetésért dolgoznak. A kormánytól béremelést még nem kaptak a dolgozók, akik sérelmezik, hogy most bedobták őket a köztudatba és bűnbakként kezelik őket. Ráadásul a rendőrök fokozatos presztízsvesztesége miatt egyre súlyosbodik a helyzet és fokozódik a feléjük irányuló ellenszenv is. Elsősorban a kormány felelős a folyamatért, amit a semmiségi törvény (az igazságszolgáltatásban, a 2006-os események kapcsán nem kell figyelembe venni a rendőri jelentést)   bejelentésével majd elfogadásával indítottak el.  Egyesek szerint ez veszélyes, hiszen a társadalom nem akarja, hogy kedvezményes nyugdíja legyen annak a rendőrnek, aki őt megbünteti, ami abból táplálkozik, hogy az emberekben már közel sincs meg a cég iránti megbecsülés és tisztelet, holott annak visszaszerzésére nagy szükség lenne.  Ezt persze nem segíti elő az, ha a kormány végül eltörli a szolgálati nyugdíj lehetőségét, mert akkor az előző években is elkezdődött tömeges elvándorlás várható.

„2005-ben, amikor az előző kormány idején elterjedt a hír, hogy megszüntetik a nyugdíjkedvezményt, az emberek bepánikoltak és a régi szabályok szerint rengetegen nyugdíjba mentek. Ez a folyamat megismétlődik, és tudok olyanról, aki most, az első szóra intézkedett is felmentése érdekében” – nyilatkozta a nyugdíjas katonatiszt.

Eltörlik az utolsó mentsvárat?

Ha az utolsó mentsvárat is eltörlik, akkor egyedül azok számára nem jelent kizsigerelést szolgálatba állni, akik semmi másból nem tudnak megélni. A nagyarányú munkanélküliség miatt a legtöbb fiatal Borsod- Abaúj-Zemplén megyéből és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jelentkezik rendőrnek. Ez a későbbiekben probléma lesz, mert akik megélhetés miatt kényszerből vállalnak szolgálatot, azok a tapasztalatok szerint hamarabb is hagyják el a pályát. A rendőrszakszervezet szerint akár ráfizetés is lehet a rendszer ilyen irányú megváltoztatása. Aki ugyanis elmegy, annak helyét utánpótolni és posztjára embert képezni sokba kerül. Ezt nehéz lesz kivitelezni, mert jelenleg 35 milliárd forintot zárolnak a belügyi költségvetésből, ezért még a működés is veszélybe kerülhet, nemhogy az utánpótlás biztosítása. Az interjúalanyok egyetértettek abban, hogy a rendszeren változtatni kell, mert a magyarországi foglalkoztatottság alacsony, és a 3 millió aktív dolgozó nagyon kevés ahhoz, hogy eltartsa az országot.

A kérdés csupán az, a fennálló helyzetet hogyan kell orvosolni. A nyugdíjas katonatiszt szerint megoldás lehet a nyugdíjkorhatár felemelése. A rendőrtisztek 25-30 évesen fejezik be tanulmányaikat, ezért életpályájuk jó része elveszik, ráadásul pontosan akkor mennek el a testülettől, amikor tapasztalatuk produktívvá válna, ezért később méltatlan helyen civilként, vagyonőrként vagy magánnyomozóként profitálnak tudásukból. A szakszervezet szerint a kormány nem gondolta át a folyamatot, a rendőrség megfiatalodott és az állomány 20-30 éves rendőrökből áll (csupán pár ezer ember esélyes arra, hogy most nyugdíjba mehessen), ezért a közeljövőben a rendszerben levők nem okoznak költségvetési deficitet.

A szakszervezet számára hatékony megoldásnak tűnik a hivatásos szolgálati törvény megújítása egy új életpályamodell létrehozásával, ami magasabb béreket, több perspektívát foglalna magában. A minisztérium erről már tavaly nyáron tárgyalt a szakszervezettel, ennek részeként szabályozták volna a nyugdíj kérdéskört is, de eddig szó sem esett arról, hogy a problémákat drasztikus módon „oldják” meg.

A belügyminisztérium március végén folytatja a tárgyalásokat az érintett szakszervezetekkel, júliusig dolgozzák ki a koncepciót, ezért őszig még nem várható végleges döntés. A végeredmény kérdéses, ám ha a rendőrök számára negatív irányba mozdulnának el az események, akkor a szakszervezet nemzetközi színtérre viszi az ügyet és az EU segítségével nyomást fog gyakorolni a kormányra.