Ahogy melegszik az idő, egyre több időt töltünk a szabadban, és bőven akadhatnak köztünk olyanok, akik transzparenseket is szívesen magukkal visznek. Listánkon számba vesszük, mekkora az esélye, hogy egyes ügyek miatt idén tavasszal tüntetéseket, demonstrációkat szervezzenek itthon.
Bár ahogy a politológusok egy része tartja, a magyarok nem szolidárisak a sztrájkok, illetve demonstrációk résztvevőivel, mert valódi individualistaként inkább a saját bajukkal vannak elfoglalva, és nem értik, más miért lenne kivételezett, a tavaszi megújulás mégis sokakat hajthat arra, hogy tömegrendezvényeken álljanak ki egy-egy ügyért. A tömegrendezvények a tavaszi szezonban általában a március 15-ei és május elsejei ünnepségekhez kapcsolódnak, ez várhatóan idén sem lesz másképp.
Listánkon – amely a már bejelentett tüntetések mellett az esetleges további demonstrációkat is tartalmazza – most azt vesszük sorra, milyen eséllyel szólíthatják utcára az embereket egyes ügyek idén tavasszal. Nem választottuk szét a civil csoportok, szakszervezetek, illetve politikai pártok által szervezett eseményeket.
Médiatörvény – esély: 100%
Bár az EU „kérésére” a kormány több ponton is módosította az év elején nagy nemzetközi felhördülést okozó médiatörvényt, sokak szerint a változtatás után is elfogadhatatlan a szabályozás. A téli demonstrációk után a Facebookon március 15-ére szervezik az első tavaszi tüntetést a sajtószabadságért a budapesti Szabad Sajtó útra, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél. A felhívást Petőfi Sándor leragasztott szájú fotójával illusztrálták. A szervezők szerint március 15-én Gyulán, Debrecenben, Bukarestben, Berlinben, Frankfurtban, sőt még New Yorkban is demonstrációkat szerveznek a magyar médiatörvény ellen.
Új alkotmány – esély: 100%
Az MSZP elnöke, Mesterházy Attila még januárban jelentette be, hogy a párt tavasszal több demonstrációt tart majd, bár a pártelnök akkor nem árulta el, pontosan milyen ügyekkel kapcsolatban hívnák utcára az MSZP támogatóit. A hvg.hu úgy tudja, a március 15-ei, a budapesti Pilvax közben tartott hagyományos pártrendezvény mellett az MSZP később az új alkotmány elfogadása ellen szervez demonstrációt, a jelenlegi tervek szerint május 1-jére, de az időpont az új alkotmány tervezett jóváhagyásának időpontjától függően még változhat. A szocialisták - az LMP-vel együtt - már korábban kivonultak az alkotmányozás folyamatából, amelyben az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik vett részt, bár ők is közölték, ennek ellenére nem fogják megszavazni a Fidesz-KDNP alkotmánytervét.
Megszorító intézkedések – esély: 100%
Az uniós országokban a gazdasági szigor jegyében bevezetett intézkedések ellen szervez nemzetközi demonstrációt Budapesten április 9-ére az európai szakszervezetek szövetsége (ETUC), hogy az EU soros elnökségét betöltő Magyarország rendezésében tartott informális EU-pénzügyminiszteri üléssel párhuzamosan tiltakozzon. A magyar szakszervezeti szövetségekkel közösen szervezendő tüntetésen a résztvevők „szociálisabb Európáért, igazságos bérekért és minőségi munkahelyekért” is felemelik majd a szavukat.
„Etnikai bűnözés” – esély: 100%
A Jobbik Gyöngyöspatán tartott demonstrációt március elején – rendőrségi becslés szerint mintegy ezer ember részvételével – arra hivatkozva, hogy a településen megszaporodtak a bűncselekmények. Sneider Tamás alelnök a tüntetésen azt mondta: minden bűnözés elfogadhatatlan számukra, de „az etnikai bűnözés” kiváltképp. A pártnál a hvg.hu kérdésére elmondták, hogy a következő hasonló eseményt Hajdúhadházon tartják majd áprilisban, de „rengeteg igény van” más településekről is, így a demonstrációsorozat várhatóan tovább folytatódik.
Korengedményes nyugdíj – esély: 80%
A rendőrök, tűzoltók, büntetés-végrehajtási dolgozók ugyan nem sztrájkolhatnak, de a korengedményes nyugdíjat érintő tervezett változtatások miatt akár demonstrációt is szervezhetnek. „Mély csalódottság uralkodott el a katonákon, rendőrökön, tűzoltókon, börtönőrökön, polgári védelmiseken, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatal, és az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos állományú tagjain a bejelentést követően” - kommentálta például március elején a korkedvezményes nyugdíjazás korlátozásáról is szóló Széll Kálmán-tervet a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, Kónya Péter. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete nyílt levelet küldött a kormány bejelentése kapcsán, és megszólalt a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ) elnöke is, aki szerint kiszámítható és átlátható nyugdíjrendszerre van szükség.
Devizahitelek - esély: 80%
Február végén a devizahitelesek egy csoportja a Magyar Bankszövetség előtt demonstrált, a szervezők petíciót is benyújtottak és népszavazást kezdeményeztek több olyan kérdésben is, amely a bedőlés szélén álló csaknem 100 ezer devizahitelest mentene meg. Fülei-Szántó András főszervező a hvg.hu-nak elmondta, hogy a népszavazási kezdeményezést a demonstráció óta elkaszálták, a Magyar Bankszövetségtől pedig azóta sem kaptak választ a petíciójukra, így újabb megmozdulást szervezhetnek a közeljövőben.
Felsőoktatási törvény – esély: 70%
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az átdolgozott felsőoktatási törvényjavaslat részleteinek nyilvánosságra hozataláig elnapolta a március 16-ára tervezett hallgatói demonstrációt, de fenntartotta a lehetőséget, hogy később mégis tiltakozást szervezzen a készülő törvény hibái miatt. A HÖOK még február végén közölte, hogy továbbra is ragaszkodik a hallgatókat közvetlenül érintő kérdésekkel kapcsolatos korábban elfogadott álláspontjához.
E kérdések többek között a vizsgaalkalmak számának és a döntéshozatali testületekben való hallgatói részvételi arány meghatározásának intézményi jogkörbe való utalása, továbbá a hallgatókat közvetlenül érintő szabályzatokhoz kapcsolódó egyetértési jog megtartása.
