Ranschburg Jenő 1935. december 19-én született Budapesten. A Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. 1961-ben fejezte be a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát, majd 1964-ben az ELTE bölcsészkarának pszichológia–magyar szakát. 1961-1963 között előbb Velencén, majd Budapesten dolgozott gyógypedagógus tanárként. 1963-1965 között az MTA Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársa volt. 1965-1977 között az ELTE BTK pszichológiai tanszékének adjunktusa, majd docense. 1977-től az MTA Pszichológiai Intézetének osztályvezetője volt 1997-ig.

Fő kutatási területe a fejlődéslélektan, a szocializáció, a klinikai gyermeklélektan, a fejlődési pszichopatológia. Sikere abban volt, hogy szakmai véleményét a laikus közönség is megértette, ezért volt különösen népszerű a televízióban a Családi kör szakértőjeként. A tudományos ismeretterjesztést mindig is szívügyének tekintette, a családi és iskolai gyereknevelés témakörében számos cikket írt napilapokban, népszerű folyóiratokban is. Aktív közéleti szerepet vállalt. Számtalan gyermek- és családpszichológiai könyv szerzője, több neves díj birtokosa volt. Legutóbb tavaly Hazám-díjjal tüntették ki 2010-ben. Korábban megkapta a Prima Primissima díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, a Pro Scola Urbis díjat, az Ifjúsági díjat, és Budapest díszpolgára volt.