Magyarország létérdeke, hogy felgyorsuljon a határokat átlépő vízfolyások védelmére irányuló európai együttműködés. El kell készíteni a Tisza és vízgyűjtőterületének vízgazdálkodási tervét, amelyet beépítenek majd a Duna Eurorégió környezetvédelmi stratégiájába. Emellett el kell érni, hogy betiltsák a cianidos bányászati tevékenységet - egyebek mellett ez olvasható a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának friss környezetpolitikai állásfoglalásában, amelyet szerdán mutatnak be.

Fülöp Sándor a kormánynak fogalmaz meg ajánlásokat a Dunát és vízgyűjtő területét érintő fontos kérdésekben. Az ombudsman szerint Magyarországnak a vízügy területén is meg kell ragadnia azokat a lehetőségeket, amelyek a soros magyar uniós elnökségben, valamint a Duna Eurorégió létrehozására irányuló tárgyalásokban rejlenek. Javasolja például azt: fokozza diplomáciai erőfeszítéseit a kormány azért, hogy a határokon átlépő vízfolyások és tavak védelméről szóló tervezet az Európai Bizottság elé kerülhessen. Emellett szabályozni kell a tagállamok kártérítési kötelezettségét a szomszédos országok területére is kiterjedő károk esetében - tette hozzá.

Az ajánlásban olvasható még, hogy a romániai cianid szennyezés a nemzetközi környezetvédelmi jog hiányosságaira is felhívta a figyelmet. Nincs megfelelően szabályozva ugyanis az államok felelőssége, ha környezeti kárt okoznak, gyorsítani kell ezért az ezzel kapcsolatos jogalkotási folyamatot.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az ajánlásban jelzi: megnyugtató számára a kormány februári nyilatkozata, amely szerint nem építenek a Duna magyarországi szakaszán síkvidéki duzzasztóművet, mert az így termelt áram nem minősíthető megújuló energiának, valamint a duzzasztás megújuló természeti forrásokat kockáztat.

A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban Fülöp Sándor jelzi: Szlovákia és Magyarország jogvitája a Duna 1992-es egyoldalú elterelése óta nemcsak politikai feszültséget, hanem súlyos környezeti károkat is okoz. A biztos felhívja ezért a kormány figyelmét: tegyen újabb erőfeszítéseket a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtásáért. Nem rendezték például a vízmegosztást, pedig az ítélet kimondja: a két országnak kielégítő megoldást kell találnia a Duna régi medrébe és folyó mindkét oldalán lévő mellékágakba bocsátandó víz ügyében.