Az MSZP két egymást követő parlament egyetértéséhez kötné az alaptörvény elfogadását
Törvényjavaslatot nyújt be az MSZP, azt kezdeményezve, hogy az új alkotmány koncepciójának elfogadásához négyötödös parlamenti többség legyen szükséges, az alaptörvény pedig csak akkor léphessen hatályba, ha azt két egymást követő Országgyűlés hagyja jóvá kétharmados többséggel - jelentette be Mesterházy Attila pártelnök, frakcióvezető a szocialista képviselőcsoport vasárnapi ülése után.
Mesterházy Attila a sajtótájékoztatón elmondta: az MSZP-frakció annak tisztázását várja a kormánypártoktól, hogy támogatják-e a parlament alkotmány-előkészítő bizottságának az új alaptörvény szabályozási elveiről szóló javaslatát, amelyet az előzetes napirend szerint kedden kezdhet tárgyalni az Országgyűlés. Szavai szerint, eddig úgy tűnt, hogy a koncepció bírja a Fidesz-KDNP támogatását, a frakciószövetség e heti ülése után azonban bizonytalanság uralkodik.
A szocialista pártelnök ezért arra kérte a kormánypártokat: ha nem értenek egyet a koncepcióban foglaltakkal, vonják vissza a kereszténydemokrata Salamon László vezette eseti bizottság indítványát, és az alkotmányozást - az MSZP korábbi javaslatának megfelelve - fél év múlva, a soros európai uniós elnökség lejárta után kezdjék elölről.
Az új alkotmány elfogadását szigorú követelményekhez - így két egymást követő Országgyűlés egybehangzó döntéséhez - kötő garanciális törvényjavaslatukról szólva Mesterházy Attila elmondta: elfogadásával a Fidesz világossá tehetné, hogy valóban számít az ellenzékre az alkotmányozásban. Hozzátette, az MSZP csak abban az esetben tér vissza az alkotmányozásba, ha a parlamenti többség az általuk kért garanciákat megszavazza, vagy ha visszavonja a Ház előtt fekvő, az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot, és fél év múlva, megfelelő társadalmi egyeztetést követően kezdik újra a folyamatot.
Arra a kérdésre, hogy az MSZP beterjeszti-e az Országgyűlésnek a január végén elkészült alkotmánykoncepcióját, a pártelnök úgy felelt: ha nem változik semmi, nem kívánnak részt venni az alkotmányozásban, erről egyhangúan döntött a frakció.
Azzal kapcsolatban, hogy Szájer József, az alkotmányozás előkészítésével foglalkozó nemzeti konzultációs testület fideszes vezetője és Szili Katalin korábban MSZP-s, jelenleg független parlamenti képviselő, a grémium egyik tagja vasárnap közölte, tizenkét kérdésből álló kérdőívet küldenek a választókorú állampolgároknak, Mesterházy Attila kifejtette: a volt házelnökkel kapcsolatban egyetlen hírt kommentálna szívesen, ha bejelentené, hogy visszaadja parlamenti mandátumát a szocialista pártnak.
Mesterházy Attila szerint azt a kérdőíven szereplő felvetést, hogy a kiskorú gyermekek után is járjon szavazati jog, nem lehet komolyan venni. Úgy vélekedett, a kérdőívek szétküldése kommunikációs trükk, figyelemelterelés, és nem helyettesítheti a valódi társadalmi egyeztetést.