2011. február. 01. 17:11 MTI Utolsó frissítés: 2011. február. 01. 17:11 Itthon

Több mint 300 ház sérült meg a földrengésben

Lezárta a szombati földrengéssel kapcsolatos tevékenységét a helyi védelmi bizottság Oroszlányban, a városban 220 káresetet jegyzőkönyveztek, a közeli Vértessomlón 107 épületben keletkeztek károk - mondták el a polgármesterek a bizottság keddi ülésén.

Katasztrófa idején a legfontosabb a tájékoztatás, ezért a településeknek érdemes megfontolniuk hangosbeszélők beszerzését, mert a rendőrség és a mentők autói erre alkalmasak ugyan, de szükséghelyzetben nem ez a dolguk - emelte ki Oroszlány polgármestere, Takács Károly.

A bizottság elnöke elmondta, súlyos gondot okozott, hogy a földrengés után valószínűleg kapacitáshiány miatt egy-másfél órára használhatatlanná vált a mobilhálózat, erre levélben hívja fel a szolgáltatók figyelmét.

A polgármester megemlítette, volt olyan eset, hogy az önkormányzatnak saját intézményéről kellett leveretnie a lakatot, mert az érintett vezető a földrengés hírére nem helyezte szolgálatba magát. Fontosnak nevezte olyan, előre megírt haváriatervek elkészítését, amelyekben rögzítik a résztvevők feladatát, és senkinek nem kell parancsra várnia.

A polgármesterek szerint az emberek leginkább arra voltak kíváncsiak, várhatók-e további rengések, azonban az önkormányzatok erről senkitől nem kaptak tájékoztatást, elérhetetlenek voltak a földrengések jelzésével és kutatásával foglalkozó állami szervek.

Oroszlányt és térségét szombaton 4,7-es erősségű földrengés rázta meg. A rengés csaknem ötven kilométeres körzetben érzékelhető volt.

Személyi sérülés nem történt, de biztosítókhoz és a polgármesteri hivatalokhoz az egész országból eddig több mint háromezer bejelentés érkezett, a károk teljes összege meghaladhatja az egymilliárd forintot. Magyarországon 1985 óta nem történt ilyen erejű földrengés.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2025. január. 07. 09:30

Laczó Adrienn, lemondott bíró: Dermesztő hatás nyomja rá a bélyegét az egész bírói szervezetre

„Az ember csak akkor veszi észre, hogy nem kapott levegőt, amikor felbukkan a víz alól” – mondja Laczó Adrienn volt bíró, aki januártól egy ügyvédi irodában dolgozik tovább. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának egykori tanácselnöke szerint a bírák közül egyre többen érzik, hogy olyan nyomás nehezedik rájuk, ami nem megengedhető. Hogyan nyilvánul meg ez a nyomás, és volt-e bármilyen hatása a bírák kiállásának? Miért volt szerinte mélyen sértő az új OBT-elnök nyilatkozata a „zavaró hangokról”? HVG-portré.