Közöttünk járnak az új Szijjártók és Ujhelyik
A politikai ifjúsági szervezetek elsősorban a közösség miatt fontosak a fiataloknak - állítják az elnökök. Persze vannak, akik annyira ön- és céltudatosak, hogy a egyértelműen a politikai karrier miatt csatlakoznak valamelyik szerveződéshez. Mit tudnak kínálni a pártokhoz kötödő szervezetek a politikából kiábrándult ifjaknak?
A fiatalokat egyre kevésbé érdekli a politika, kiábrándultak, s emiatt sokszor közönyösek az akutálpolitikai kérdésekkel kapcsolatban. Ez még akkor is igaz, ha volt idő, amikor számos gimnazista kokárdás hátizsákkal egyértelműsítette, melyik politikai oldal szimpatizánsa (a Fidesz a 2002-es választások után szólította fel híveit, hogy viseljenek kokárdát). Persze vannak kivételek, s ebből adódóan olyan szervezetek, ahol a politikai hovatartozás közösséget, kapcsolatokat, az ambiciózusabb tagoknak pedig politikusi karriert is hozhat. Arról nem is beszélve, hogy a kapcsolati tőke értéke megkérdőjelezhetetlen ma Magyarországon. Az ifjúsági politikai szervezetek olyan arcokat adtak a mai elitnek, mint Rogán Antal, Szijjártó Péter, Ujhelyi István, Rétvári Bence – bár becsúsztak kellemetlenebb történetek is, emlékezzünk például Zuschlag Jánosra, akinek az ügye még most is folyamatban van. Felmerül a kérdés, hogy a lehetséges politikai karrieren túl mit kínálhatnak ezek a szervezetek a fiataloknak, miben tudnak példát mutatni, s egyáltalán ki és miért csatlakozik hozzájuk. A megkeresett ifjúsági politikai szervezetek vezetői mind többes szám elsőn személyben beszéltek, amikor a „nagy” párttal kapcsolatos történésekről meséltek, ugyanakkor következetesen hangsúlyozták, hogy bár bírják a pártok támogatását, de szervezetük működése nem hasonlítható az övékéhez.
Jobboldali család baloldali gyermeke
A jelenlegi kormány intézkedései aktivizálják az azzal egyet nem értő fiatalokat – mondta lapunk megkeresésére Sass Szabolcs, a Societas, a Magyar Szocialista Párt ifjúsági szervezetének elnöke. A baloldali fiatalokat tömörítő szervezet első embere ugyanakkor arról is beszél, hogy az MSZP népszerűségvesztését ők is megérezték. Jelenleg 120 alapszervezetük van országszerte, s 1200-1500 aktív, 14 és 35 év közötti tagjuk.
Azt mondja, az aktuálpolitikai kérdéseken túl – amelyeket főként a sajtón keresztül kommunikálnak -, a helyi közösségek kommunikációját tartja fontosnak. Ott a közösség problémáira reflektálva, az ott élő fiatalok szabadidejének szervezésében segíthetnek. A csatlakozók motivációjával kapcsolatban úgy fogalmaz: a tagok egy része nagyon ön- és céltudatos, érdekli a politika és szívesen is foglalkozik vele, politikai, politikusi ambíciói vannak, de a többség inkább közösséget keres. „Sokan egy kocsmai beszélgetés közben is politizálnak, pláne akkor, ha elkezdenek dolgozni és közvetlenül tapasztalják, hogy egyes politikai döntéseknek milyen következménye van” – reagál arra, hogy van-e indíttatás a fiatalokban politikáról, közéletről beszélgetni.
Nem ciki manapság egy politikai ifjúsági szervezet tagjának lenni? Nem, legalábbis nem cikibb, mint mondjuk sakkszakkörösnek vagy focistának lenni azok szemében, akik egyiket vagy másikat éppen cikinek tartják – fogalmaz Sass. Persze felmerül a kérdés, hogy a szintén ifjúszocialistából ambíciózus politikussá, majd gyanúsítottá váló Zuschlag János története milyen hatással van egy szervezet életére. Kiveti magából a közösség az ilyen embereket – mondja.
A többi, eltérő értékrendű szervezettel kapcsolatos együttműködés, közös sörözés kapcsán azt mondja: „Jó lenne, egyelőre nemigen van ilyen, de biztosan nekünk is nyitottabbnak kellene lennünk, generálni kellene az ilyen helyzeteket” – fogalmaz Sass, hozzátéve: egyelőre ritka a közös munka, egy-egy téma kapcsán egyeztetnek, de azt sem mindig sikerrel. A kérdésre, hogy milyen a viszony a „nagyokkal”, azt mondja: „előfordulhat, hogy egy ifjúsági szervezet – ha alárendelet helyzetben van – utasítást kap, de náluk nem jellemző ez. Én nem függök egzisztenciálisan a szervezettől, így ha ilyet tapasztalnék, nem is maradnék”- teszi hozzá.
Meséli azonban, hogy vannak olyan tagok, akik egyes nyilvános eseményen azért nem csatlakoznak a Societas-hoz, mert féltik az állásukat. „Van, aki például közintézményeknél dolgozik, és nem meri megkockáztatni, hogy kiderüljön, politikailag hova kötődik”- magyarázza. Persze nem csak a munkahelyen, de a családban is okozhat felfordulást egy politikai ifjúsági szervezethez csatlakozó gyerek. Előfordul, hogy egy jobboldali család gyermeke húz balra. Amennyiben ezt otthon nem veszik rossz néven, a vezetők sietnek a fiatal segítségére. „Ha egy jobboldali család találkozik velem, baloldali fiatallal, akkor láthatja, hogy nem maga az ördög vagyok”- mondja Sass Szabolcs.
A politikusok védőszentje és vitakultúra
A Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági szervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokraták Szövetsége (IKSZ) esetében is hasonló a képlet: a közösségre, közös programokra vágyó többség és a komoly politikai ambíciókkal bíró kisebbség teszi ki a 800 fős aktív tagságot. Utóbbiak munkacsoportokban próbálhatják ki magukat, feladatokat kapnak, sőt beülhetnek a képzésekre is. „A politikusok védőszentjéről elnevezett Morus Szent Tamás Közéleti Akadémián már tartottunk olyan öt hétvégés képzést, ahol az érdeklődő fiatalokkal átbeszéltünk politikával, közélettel kapcsolatos témákat” – avat be Stágel Bence, az IKSZ elnöke. A szervezet 2011-et az építkezés évének tartja, szeretnék megduplázni a taglétszámot. Befogadnak világnézeti szempontból más értékeket vallókat is, „legfeljebb a szervezet vezetői nem lesznek”.
Fiatalos honlap, filmfesztiválok és a fiatalok mindennapjait meghatározó aktuális problémák – sorolja Stágel azokat a dolgokat, amelyekkel megszólítják az arra nyitottakat. „2004-ben a mi ötletünk volt, hogy a diákok legalább egyszer kiránduljanak a határon túli, magyarok lakta területekre, s ez most meg is valósult”- hoz példát a sikeres tematizálásra. Szeretnék, ha ifjúsági szervezetként beléphetnének a felsőoktatási intézmények falai közé is, ide is van egy témaajánlatuk: azért lobbiznak, hogy a külföldön megszerzett tudományos fokozatokat ne kelljen honosítani.
Az 50 alapszervezettel bíró IKSZ szerint a fiatalokkal együtt dolgozva esélyük van egy olyan vitakultúra kialakítására, amely átformálhatja a közéletet. Azt is mondja: kormányon lévőként nekik kell gesztust gyakorolni és nyitni a többi szervezet felé is. „A drogprevenció fontosságában például mindannyian egyetértünk, de a megvalósításról más-más elképzelésünk van. Erről például lehetne beszélgetni”- magyarázza.
Nincs fegyelmi szabályzatunk, teret adunk az eltérő gondolatoknak – mondja Stágel Bence, aki arra számít, hogy az építkezés nyugalmas 4 éve következik. .
Pártfegyelem nincs
Az 1996-ban alakult Fidelitas elnöke, Ágh Péter lapunk megkeresésére azt mondta: vannak olyan kezdeményezések (például a Critical Mass), amelyek egyértelműen a közügyekről szólnak, aktivizálnak és azt jelzik, hogy ezekről van véleménye a fiataloknak. A fiatalok akkor foglalkoznak a politikával, ha azt érzik, hogy róluk szól. Ha ilyen megközelítéssel fordulunk feléjük, akkor csökkenthetjük a politikával szembeni bizalmatlanságot. – tette hozzá az elnök.
A Fidelitas támogatói köre 10-15 ezer fiatal közé tehető, ami mindig változik annak függvényében, hogy egy politikai ciklusnak éppen mely részében vagyunk - fogalmazott Ágh, hozzátéve, hogy az elkövetkező években azon lesznek, hogy minél több fiatalnak, mai tizen- és huszonévesnek legyen szimpatikus a Fidelitas.
Közösség, a szabadidő jó eltöltése - a legtöbb fiatalt ez motiválja, nem áhítozik politikai szerepvállalásra. Akinek mégis politikai ambíciói vannak "arra kap lehetőséget, hogy olyanok szárnyai alatt tanulhasson, akik már jócskán benne vannak a sűrűjében"- tudatta Ágh Péter a fiatalok céljaival kapcsolatban. Ahhoz azonban, hogy valaki ezekben a színekben politikus lehessen: "nagyon sokat kell dolgozni. Számos területen kell bizonyítani, sok áldozatot kell vállalni".
"Ha különböző nézőpontból is tekintünk a világra, a fiatalság szemüvegét mindannyian magunkon hordjuk" - ezt már arra válaszolja az elnök, hogy kapcsolatban vannak-e más politikai irányultságú ifjúsági politikai szervezettel. Azt mondja, egy-egy téma kapcsán nem ritka az összefogás.
A kérdésre miszerint létezik-e "pártfegyelmet" a Fidelitason belül, azt mondja: "pártfegyelem ma már a 'nagy' pártok esetében sem működik úgy, ahogyan azt sokan elképzelik, mi pedig végképp nem foglalkozunk ezzel. A Fidelitas plurális közösség, amelyben mindenkinek helye van, aki tiszteletben tartja a másik gondolatait, érzéseit". "Meggyőződésem, hogy a politika már rég kilépett a konvencionális politikai arénából és új utakat talált az egyre sokszínűbbé váló társadalom irányába, amit még a média sem tudott minden esetben lekövetni" - fogalmaz azzal kapcsolatbab, hogy miben más a fiatalok közbeszédben való részvétele, mint a korábbi generációk esetében. Ezen túl pedig az internet adta lehetőségeket emeli ki, mint a fiatalokkal való kommunikáció egyik fontos csatornáját.
