Van-e politikai kockázatuk a februári reformoknak?
Orbán Viktor nyilatkozatai alapján ma már biztosak lehetünk abban, hogy a munkanélküli és a nyugdíjellátásokat is érintik majd a februári reformok. A részletek egyelőre nem ismeretesek, de már most kérdés, milyen politikai és társadalmi kockázata lehet a tervezett kiadácsökkentésnek.
A kormány a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig vitatja meg többek között a nyugdíjrendszert és a munkanélküli segély csökkentését is érintő reformját - mondta Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjúban január közepén. A hírre reagálva a Policy Agenda elemzésében arra figyelmeztet, hogy amennyiben a kormány 100 milliárd forintos nagyságrendet vonna ki munkanélküli-ellátásokból, annak súlyos társadalmi következménye lehet és komoly politikai kockázata van.
Már az első Orbán-kormány idején is voltak - a „protestáns etika” jegyében - olyan intézkedések, amelyek a munkanélküli járadék csökkentésére és a munkával keresett pénz, a minimálbér növelésére irányultak, vagyis ezek a tervezett intézkedések nem meglepőek - mondta megkeresésünkre Kiszelly Zoltán politológus a kormány tervezett, a munkanélküli-ellátásokat és a nyugdíjakat is érintő reformjairól. Szerinte alapvetően két dolgon múlik az intézkedések sikere: az egyik, hogy a sokat emlegetett munkahelyteremtései programok megvalósulnak-e, illetve, hogy az érintetteknek kínálnak-e „menekülési útvonalakat”.
„Fontos, hogy lássák, egy adott helyzetből, amikor mondjuk csökken vagy megszűnik a munkanélküli-ellátásuk, akkor van hova továbblépniük, s tudatosodjon bennük, hogy rövid távú veszteségeik közép-, illetve hosszú távon nyereséget hozhatnak számukra is” - fogalmaz a szakértő, hozzátéve: egyéb esetben a mostani ellenzékhez fordulhatnak ezek az emberek, tőlük várva támogatást, képviseletet. A rokkantnyugdíjasok számának tervezett csökkentésével kapcsolatban azt mondja: ez stabilizálhatja a nyugdíjkasszát, de sikere csak akkor lehet, ha a rendszerből kivezetett emberek számára munkahelyet is tudnak kínálni. „Persze az is lehet, hogy az ’oszd meg és uralkodj’ elvét alkalmazza a kormány majd a nyugdíjasok esetében, vagyis a rokkantnyugdíjasokat kiemeli az öregségi nyugdíjasok köréből, így nem az egész nyugdíjas társadalomnak kell ’nekimenni’” - vélekedik Kiszelly.
Úgy véli, a még nem ismert reformok, s az adócsökkentés hatása tavasszal jelentkezhet. „Akkor lesz egyértelmű például, hogy melyek azok a családok, amelyek adóköteles jövedelem híján nem tudják igénybe venni a gyermekeik után járó adókedvezményt. Hiába állnak majd a munkáltató elé azzal a kéréssel, hogy emeljen fizetést, hogy ők is élhessenek ezzel a lehetőséggel” - utal arra, mi okozhat társadalmi feszültséget a közeljövőben. Ha nem olyan finanszírozható és fenntartható rendszer jön létre, amely a legtöbbeknek megoldást kínál és kellően motiváló, akkor lehetnek súlyos társadalmi, politikai következményeik az intézkedéseknek - véli Kiszelly.
Nem kockáztat sokat a Fidesz azzal, ha akár a munkanélküliek ellátásához, akár a nyugdíjrendszerhez hozzányúl - komoly tartalékai vannak a pártnak, ráadásul választói bázisának ez azt üzeni, hogy komoly problémákhoz is hozzá mer nyúlni - ez Győri Gábor politikai elemző véleménye. Azoknak a társadalmi csoportoknak, amelyeket érintenek ezek a változások, nincs igazán érdekérvényesítő képességük, nincs olyan ellenzéki párt vagy civil szervezet sem, amely érdemben ki tudna állni értük, ráadásul az érintettek többsége egyáltalán nem szokott szavazni - mindezek tükrében kétséges, hogy valós társadalmi ellenállást generálnak majd a lépések. „Nagyobb kockázata van annak, ha most a kormány nem csinál semmit, ráadásul könnyebb hozzányúlni az ellátórendszer ilyen elemeihez, mint majd esetleg az egészségügyhöz” - fogalmaz a szakember.
Győri Gábor ugyanakkor egyelőre nem látja, miként valósulnak meg azok a munkahelyteremtő programok, amelyek ezeket a rétegeket visszavezethetik a munkaerőpiacra. A jelek szerint politikai szempontból - mivel 4 vagy 8 év alatt a munkanélküliséggel és kilátástalansággal küzdő társadalmi réteg problémáját nem lehet orvosolni - „szükséges veszteségként” könyvelhetik el őket, a gazdaság pedig a megfelelő tudás vagy mentalitás hiánya miatt nem számol velük. „Hosszú távú, kormányokon átívelő, politikai érdekektől mentes, szaktudásra épülő programok kellenének, amire jelenleg a jelek szerint nincs igény” - mondja Győri Gábor. A Fidesz ugyanis akkor is győzhet a következő választáson, ha veszít népszerűségéből - legfeljebb nem kétharmaddal nyer, de hatalmon maradhat. A legfájdalmasabb lépéseket pedig levezényli most, mert a kiadáscsökkentést nem halogathatja tovább.