A Jobbik részt vesz az alkotmányozásban
A Jobbik részt vesz az alkotmányozásban és semmilyen körülmények között nem működik együtt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökkel. Az LMP még nem kommentál, az MSZP kitart régi véleménye mellett.
Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője kedden az MTI-nek reagált a volt miniszterelnök blogbejegyzésére, amelyben azt javasolta: valamennyi ellenzéki párt hirdessen bojkottot az alkotmányozási folyamat egészére, és egyáltalán ne vegyen részt az Országgyűlés munkájában azon idő alatt, amikor a parlament, "önmagát bárminek is nevezve, a Fidesz új alkotmányát tárgyalja". A Jobbik szóvivője leszögezte: bár pártja az alkotmányt előkészítő eseti bizottság munkájából kiszállt, a továbbiakban az alkotmányozásban, az egy hónapos parlamenti vitában részt kíván venni.
Felhívta a figyelmet, hogy a parlamenti bizottság munkájában sem volt egységes az ellenzék. Igaz, mindhárman kiléptek az alkotmányozásból, de nem ugyanabból az okból döntöttek így és nem ugyanakkor tették azt - közölte, kitérve arra, hogy a Jobbik saját javaslatokat is megfogalmazott, amit nem tett meg a másik két ellenzéki párt. Javaslatai indoklás nélküli leszavazása után döntött úgy a Jobbik, hogy nem vesz részt a továbbiakban a bizottsági munkában - hangsúlyozta Dúró Dóra, megjegyezve: ez a lépés nem jelenti azt, hogy a fideszes többségre bíznák az alkotmányozást. A Jobbik szeretné korábbi elképzeléseit minél nagyobb részben érvényre juttatni - fejtette ki. A Jobbik kíváncsi arra, hogy Gyurcsány Ferenc blogbejelentése tekinthető-e az MSZP hivatalos álláspontjának, vagy egyéni akcióról van szó - mondta.
Az MSZP tavaly ősszel vonult ki az alkotmány-előkészítő eseti bizottságból és azóta sem vesz részt a munkában - emlékeztetett Török Zsolt, a párt szóvivője. A politikus szerint mióta kivonultak, nem történt semmi változás és most sem látják, hogy a Fidesz a demokrácia irányába tartana. Két kezdeményezésük is volt egyébként az alkotmányozás kapcsán: egy benyújtott törvényjavaslatban szabályoznák, hogy milyen egyeztetésre lenne szükség egy új alaptörvény elkészítésekor, Mesterházy Attila pártelnök pedig azt javasolta, hogy a soros uniós elnökség idejére függesszék fel a folyamatot.
Az LMP még nem alakította ki az álláspontját arról, hogy a parlamenti munkában részt vesznek-e majd. Schiffer András frakcióvezető a Független Hírügynökségnek nem kívánta kommentálni Gyurcsány Ferenc bojkott felhívását.
Orbán Viktor a tavaly december 24-i Magyar Nemzetben megjelent interjúján mondta el, hogy Magyarország új alkotmánya 2012. január elsején lép hatályba, az új alaptörvényt idén április 25-én, húsvéthétfőn fogadja el az Országgyűlés. A kormányfő a lapnak az alkotmányozás "menetrendjéről" szólva kifejtette: február végén, március elején megkezdődik a nemzeti konzultáció az alkotmányról, március 15-én az Országgyűlés egy ünnepélyes deklarációval átalakítja magát alkotmányozó nemzetgyűléssé, ami nem jogkörbővülést jelent, hanem azt, hogy semmilyen más kérdéssel nem fog foglalkozni, csak az új alkotmánnyal.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés tavalyi, utolsó munkanapján, december 23-án az együttműködés jegyében arra kérte az ellenzéki pártok képviselőit, hogy térjenek vissza az "alkotmányozás asztalához", vegyenek részt az új alkotmány elkészítésében, és az egyeztetéseket kezdjék újra januárban.