Orbán Viktor új politikai rendszert épít, de nemcsak a kormányfő tapos ki új ösvényeket, hanem láthatóan Schmitt Pál köztársasági elnök is. Az államfő nemcsak abban különbözik elődjeitől, hogy minden elé kerülő törvényt szó nélkül aláír. Újítása más területen is érzékelhető. Jó példa erre újévi beszéde, ami leginkább azért került reflektorfénybe január első napjaiban, mert hemzsegett a helyesírási hibáktól.

Schmitt újévi beszédének legfeltűnőbb újítása volt, hogy az államfő ezúttal nem egy helyben, hanem mozgásban mondta el szövegét. Ez azonban nem sült el valami jól, az ilyen típusú szereplésben még rutintalan államfő – egy hvg.hu-nak nyilatkozó kommunikációs szakember szerint – ugyanis kénytelen volt a súgógépre tapadni, ami miatt csoszogó, esetlen, természetellenes lett a mozgása. Márpedig ez kihatással volt a szöveg tartalmára is, ami így kevésbé volt hiteles. „Az Egyesült Államokben ezt ügyesen megoldották. Barack Obamának például két oldalon helyeznek el plexiüvegre tett szöveget, így természetesnek tűnik a beszéde, hiszen ha oldalra néz, akkor is látja a szöveget” – magyarázta a szakember.

Hasonlóan nyilatkozott a Schmitt-beszéddel kapcsolatban Görög Ibolya protokollszakértő is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a mozgással elterelték a nézők figyelmét a szövegről. „A nézők egyfajta idegenvezetést láthattak a televízióban. Ha a dinamikát akarták volna kommunikálni, akkor sem sétáltatni kellett volna az államfőt, sétálva ugyanis az ember nem beszél egy másik emberhez, legfeljebb beszélget” – magyarázta a szakember, aki 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollfőosztályát vezette.

Görög Ibolya elmondta azt is, hogy a Sándor-palotában az EU-zászlót rossz helyre tették. „Az uniós zászlót a házigazda magyar zászlótól jobbra kellett volna elhelyezni, nem pedig a bal oldalára” – mutatott rá, hozzátéve: ez valószínűleg puszta hanyagságból történhetett meg, éppen úgy, ahogy a szövegben hagyott helyesírási hibák is.

Utóbbival kapcsolatban egy professzionális beszédíró azt mondta: bár azt állítja a KEH, hogy a beszédet maga Schmitt Pál írta, ezt fenntartással kell kezelni. „A politikai beszédírást alapvető szemérmesség lengi körül, a politikusok pedig általában igyekeznek azt állítani, ők maguk írják beszédeiket, pedig ez – egy-két kivételtől eltekintve – nem így van”. Mint mondta, az ilyen szövegeket általában szövegíró írja, akinek a felettese is átnézi, jóváhagyja a szöveget. „Komoly humánerőforrás-problémákra utal, hogy már másodszor fordult elő hasonló helyesírási baki a KEH-ben” – mondta, hozzátéve: valószínűleg Schmitt Pál maga is hozzáírhatott ezt-azt a szöveghez.

Szerinte alapvetően jó ötlet volt, hogy Schmitt újévi beszédét szilveszter éjjel sugározták, szakítva ezzel az előd, Sólyom László szokásával, aki mindig másnap, január elsején beszélt. „Sólyom László e tekintetben konzervatívabb volt és sokkal hosszabban beszélt. Schmitt ugyanakkor rövidre fogta, ami előnye is volt a szövegnek, hiszen így nem untatta azokat, akik éppen egy szilveszteri bulit szakítottak meg azért, hogy meghallgassák.”

Csakhogy kizárólag a rövidsége volt az egyetlen előnye a beszédnek, ami a hvg.hu-nak nyilatkozó beszédíró szerint lapos és unalmas, üzenet nélküli volt. „Nem volt úgynevezett sound bite-ja, üzenetdarabkája. A sound bite azért fontos, hogy idézhető legyen a szöveg a sajtóban, legyen valami benne, ami jó, figyelemfelhívó újságcím lehet” – magyarázta a szakember. Hozzátette: sokat rontott a beszéden, hogy az "emberek emberének" szerepébe helyezett Schmitt Pál nem természetes nyelven, az emberek nyelvén beszélt. A szöveg tele volt pátosszal, sok helyen archaizáló, atyáskodó a stílusa.