Segít-e az MDF-en, ha nevet vált?
Nevet vált az MDF, de a hvg.hu által megkérdezett elemző szerint ez önmagában keveset hoz a konyhára, ha a szükséges változtatások elmaradnak. Az viszont erősen kérdéses, hogy ezeket a változásokat éppen Makay Zsolttal lehet majd levezényelni.
Jólét és Szabadság Párt névre keresztelné át magát a Magyar Demokrata Fórum. „Ez az elnevezés azt mutatja, hogy a párt – tudatosan vagy szándékolatlanul – tanulni kíván a Fidesztől. A Fidesz 1998-as választási győzelmekor a párt programja a 'Szabadság és Jólét' nevet viselte. Nyilván nem véletlen, hogy az új névben a „jólét” szó szerepel először, azt sugallva, hogy az új párt elsősorban a magas életszínvonal megteremtését tartja elsődlegesnek. Ezzel igazodni látszik a magyar lakosság több választáson is kinyilvánított óhajához, hogy a politikusok legyenek kedvesek minél magasabb életszínvonalat teremteni, vagy legalább ezt elősegítő keretszabályokat megalkotni” – magyarázta a hvg.hu-nak Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Az elemző szerint több mint kétséges, hogy a névváltoztatással lehet segíteni az MDF-en. „Az elmúlt húsz évben eddig egyetlen, az Országgyűlésből kibukott párt sem tudott még saját erejéből visszakapaszkodni, kivéve talán a MIÉP 1998-as esetét, de ha úgy vesszük, a MIÉP mint önálló entitás 1994-ben még nem esett ki a parlamentből, mert a párt képviselői az MDF frakciójából váltak ki, illetve zárták ki onnan őket” – emlékeztet a szakértő.
Nagy Attila Tibor szerint a cél az MDF esetében egyértelmű. A párt szeretne ismét bejutni a parlamentbe, az országos politika tényezője lenni, miután a parlamentből tavasszal kiesett a 2,6 százalékos listás eredményével és az őszi önkormányzati választásokon is siralmas teljesítményt nyújtott.
Romokban a párt
„Makay Zsolt pártelnök nincs irigylésre méltó helyzetben: a párt hitelességi és pénzügyi deficittel birkózik, szervezeti élete megroppant, ideológiai profilja elmosódott, parlamenti kívüli pártként nem túl vonzó a pártba anyagilag befektetni kívánó esetleges üzletembereknek vagy cégeknek, a közvélemény-kutatásokban pedig szinte nem is mérhető ma már a támogatottsága” – véli az elemző. Szerinte az országos politika mostani tendenciái is Makay törekvései ellene hatnak: a Fidesz-kormány elsöprő lendülete, a hatalom magához való koncentrálása és az ezzel kapcsolatos intézkedések – például a magánnyugdíj-pénztárak ügye – kötik le az emberek figyelmét, amelyekről az MDF-nek alig volt mondanivalója.
„A következő parlamenti választásokra vonatkozó közjogi feltételek még inkább megnehezítik majd a párt számára az országos politikába való visszakerülést: azáltal, hogy 386 főről várhatóan 200-ra csökken a képviselői létszám, nagyon kevés képviselői helyet tudna a párt megszerezni, ha valahogy képes lenne átlépni a bejutási küszöböt. Kivéve persze azon esetet, ha valamilyen kisebb csoda folytán az MDF megsokszorozná támogatói számát, ám ez a felvetés sokkal inkább a csodák birodalmához tartozik, semmint a realitások nem túl szívderítő földhözragadtságába – ugyanis a már említett bejutási küszöb átlépése is már-már heroikus erőfeszítéseket követel ettől a legyengült párttól” – mondta Nagy Attila Tibor.
Ebből a szempontból az elemző szerint logikus, hogy az MDF „új életet” kíván kezdeni, és el akar határolódni mindattól a rossztól, amit az „MDF” mint név a választók emlékezetében előhív. „Mostanában ugyanis az MDF-fel szinte csak a párt volt vezetői, Dávid Ibolya és Herényi Károly ellen indított büntetőeljárás kapcsán lehet találkozni a sajtóban, ami aligha jó ajánlólevél. De az MDF népszerűsége az előző négy évben ettől függetlenül is komolyan megkopott a belső ellentétek, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányokhoz való nem túl egyértelmű viszonyulás és a kapitalizmus melletti egyértelmű kiállás miatt, ami Bokros 2009-es felbukkanásához köthető. Utóbbi a magyar politika baloldali félterére vitte az MDF-et, akkor, amikor a baloldal is egyre népszerűtlenebbé vált” – emlékeztet a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.
Kockázatos a névváltás
Nem véletlen, hogy a pártok a vereség után akarják újrarajzolni önmagukat. Azt akarják ezzel üzenni, hogy már nem azonosak a korábbi önmagukkal, azaz voltaképpen saját maguktól akarnak elhatárolódni. Ám nagyon nem mindegy, hogy valóban mások-e, vagy csak a külcsín változik. „Ha ugyanazzal az üzenetrendszerrel, ugyanazzal a gárdával akarnak újramárkázni, szakszóval rebrandingelni egy pártot, akkor abból nem sok jó sül ki. Ha valami nem fogy, akkor nemcsak a nevét és a csomagolást kell megváltoztatni, hanem a tartalmát is” – magyarázta a hvg.hu-nak korábban Szántó Péter, a legnagyobb hazai pr-cég, a Noguchi Porter Novelli igazgatója. Egy új logóhoz csak egy grafikus kell, ahogy új nevet sem nehéz kitalálni. De mindenekelőtt a tartalmi elemeket kell megváltoztatni. Márpedig új üzeneteket megfogalmazni az egyik legnehezebb feladat.
A vesztesek útja |
Bevett gyakorlat idehaza, hogy ha egy párt választási vereséget szenved, azonnal változtat valamit a márkáján, azaz a brandjén. Például úgy, hogy nevet vált. A Fiatal Demokraták Szövetsége az 1994-es vereség után Fidesz – Magyar Polgári Pártra változtatta nevét, a 2002-es bukás után pedig Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre, míg a Magyar Szocialista Párt az 1998-as kudarc után döntött úgy, hogy „csak” MSZP lesz. |
Nem csak a piacon, de a politikában is meglehetősen kockázatos új márkanévvel, azaz pártnévvel kísérletezni – figyelmeztet az elemző. „Egy új „brand” behozatala alapos előkészítést, piackutatást és még inkább hosszabb és következetes munkát igényel, vagy szerencsés körülményeket kíván meg, lásd az LMP tavaszi sikerét. Az új név parancsolóan megköveteli, hogy elhitessék a választókkal, hogy ennek a pártnak újszerű politizálása egyrészt újszerű lesz az előző, Dávid Ibolya-féle pártvezetés politikájához képest. „Ezt igen nehéz lesz elérni, mert Makay Zsolt választmányi elnökként a Dávid-féle politika támogatójának bizonyult. Igaz, nem teljesen kritikátlanul, de a döntő helyzetekben olykor igen kíméletlenül járt el pártelnöke pozícióinak védelmezésében. Így például egy tollvonással eltávolította a pártból március 8-án azt a Lévai Zoltánt, aki az SZDSZ-szel való együttműködés ellen beszélt. Ezek után nem lesz könnyű előadni, hogy az új nevű párt éppen Makay vezetésével ad új tartalmat” – fogalmazott az elemző.
Másrészt az MDF politizálásának Nagy Attila Tibor szerint újszerűnek kellene lennie a már Országgyűlésben lévő pártokhoz képest is. „Ehhez elkerülhetetlen egy világos ideológiai profil kialakítása, vagy egy néppárti, többféle irányzatot is magában foglaló politizálás a minél több választó megszólítása érdekében. Mindkét út komoly erőfeszítéseket, szakértők bevonását, a második pedig sok pénzt igényel, aminek a párt mostanában híján van."
A szakértő szerint problematikus a párt nevének megváltoztatása abból a szempontból is, hogy elveszítheti azon kevés választó támogatását is, akik az antalli értékek miatt szavaztak az MDF nevét viselő pártra. „Ha viszont a párt a jövőben is kiáll Antall József politikai öröksége mellett, akkor erősen megkérdőjeleződhet a névváltás értelme” – mondta Nagy Attila Tibor.
Lenne más megoldás?
Az elemző szerint a névváltoztatáson kívül lenne más lehetősége is az MDF-nek: megvárni, amíg a Fidesz alaposan lejáratja magát a választók nagy többsége előtt – ám az jól látszik a közvélemény-kutatásokból, hogy ez gyorsan nem fog bekövetkezni, tehát a szerencsére egyedül nem lehet alapozni. „Arról nem beszélve, hogy a Fidesz támogatottságának meggyengülése esetén olyan konkurensek (MSZP, Jobbik, LMP) lesznek, akik nincsenek ugyan túl jó állapotban a Fideszhez viszonyítva, de az MDF-hez képest még mindig sokkal jobb a helyzetük, már csak azért is, mert a törvényhozás tagjaiként a költségvetésből fizetett frakcióval és pártalapítványokkal rendelkeznek, nem beszélve a nyilvános megszólalási lehetőségükről” – magyarázta az elemző. Hozzátette: nem sokat ér el a párt az új névvel, ha nincsenek jól kommunikáló vezetői, márpedig Makay Zsolt nem tűnik karizmatikus politikusnak, a párt elnökségi tagjai pedig ismeretlen arcok a közvélemény számára.