Zavar a Jobbik tüntetésén, kipát raktak Károlyi fejére
A Kossuth téri metróból kisebb csoportok szállingóznak a Jobbik-tüntetés felé, amely kedden 18 órakor kezdődik – jelentette tudósítónk a helyszínről.
Kisebb zavart okozott, hogy a tüntetők nem nagyon jártak eddig Károlyi Mihály szobránál. Először nem is tudták sokan, hogy hol kell gyülekezniük. Végül kiderült, hogy a Parlament északi oldalához kell átgyalogolniuk, ahol több százan, vagy akár ezren is várakoznak a demonstráció kezdetekor.
A Kossuth téren tanácstalanul lézengők odaérkezése után várhatóan ezres létszámúra nő majd a sokaság, amelyben máris feltűntek a jól ismert Árpád-sávos gigazászlók. A Néprajzi Múzeum oldalában néhány rendőrt látott helyszíni tudósítónk. A 2-es villamos menetrendszerűen jár.
A jobbikos demonstrációkon elmaradhatatlan étkek - lángos, palacsinta - mellett az évszaknak megfelelően forralt bor is kapható.
A tüntetés este hat óra után megkezdődött, ekkor egy kipát raktak Károly Mihály szobrának fejére -, és egy feliratot akasztottak a nyakába: "Én felelek Trianonért" - felirattal. A rendezvény fél nyolckor ért véget, utoljára Vona Gábor pártelnök beszélt.
A többször eltávolított és újra visszatett kipát - az MTI tudósítójának tapasztalata szerint - egyszer Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője helyezte Károlyi Mihály szobrának fejére.
Vona: újra az utcára vonul a Jobbik
Újra tüntetésekre készül a Jobbik, egyebek között azért, mert a Fidesz "elsikkasztotta az alkotmányozást" - mondta Vona Gábor. A Jobbik tüntetésén a pártelnök elmondta: "jelenleg nincs demokrácia az országban", amit jól jelez, hogy egy újabb törvény szerint idegen rendőrök is bevethetőek lesznek Magyarországon, illetve az is, hogy nem támogatták a Jobbik törvényjavaslatait.
Vona Gábor hangsúlyozta: "az utca a miénk volt és a miénk is marad", és úgy vélte, hogy Orbán Viktor kormányfőnek nem a Magyar Nemzeti Gárdát kéne üldöznie, hanem Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt börtönbe juttatnia. Szegedi Csanád alelnök, a párt EP-képviselője azt hangoztatta, hogy a párt képviselői kiléptek az alkotmányozásból, mert nem támogatnak olyan alkotmányt, amely eltér a Szent Korona-tantól. Bejelentette: újra megerősítik a párt mozgalmi jellegét, amelynek keretei között jövőre 100 településen helyeznek el hivatalosan székely rovásírásos helységneveket.
"Nem fognak palesztinokká tenni minket"
Gaudi-Nagy Tamás, a párt országgyűlési képviselője a több száz fős tömeg előtt arról beszélt, hogy a Jobbik javaslatiból csak hármat fogadott el a kormány, viszont 24-et "lesöpörtek". Szerinte a kormány egy "alsóházi játékszerré silányította az alkotmányozást". Hozzátette, hogy élni fognak az ellenállás jogával és szembe mennek ezzel az új alkotmánnyal. "Nem fognak palesztinokká tenni minket a saját hazánkban" - hangoztatta.
A rendezvényen felszólalt még Volner János frakcióvezető és Hegedűs Tamás frakcióvezető-helyettes is. A felszólalók kivétel nélkül kinyilvánították, hogy továbbra is követelik Károlyi Mihály szobrának eltávolítását, illetve nehezményezték, hogy Horthy Miklósnak nincsen szobra. A tüntetés kezdete előtt a helyszínen megjelent egy középkorú nő, aki egy gyertyát próbált meggyújtani a szobornál, de a tömeg ebben megakadályozta. Később egy szál virágot próbált elhelyezni a szobornál Dániel Péter, az az ügyvéd, aki arról híresült el, hogy kaszinótojással kente össze a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot. Az ügyvédet végül a rendezvény biztonsági őrei vezették ki.
Egy kis történelem
Károlyi Mihály az őszirózás forradalom vezetője volt 1918 október végétől. Előbb miniszterelnök, majd köztársasági elnök lett pár hónapig Magyarországon. Hatalomrakerülésekor az Osztrák-Magyar Monarchia már felbomlásnak indult, a hadsereg totális összeomlásban volt. Károlyi demokratikus reformokat ígért és próbált megvalósítani. Ugyanakkor a hadsereget egy olyan honvédelmi miniszterre bízta, aki a leszerelést tartotta fontosnak. Így Magyarország nem volt képes védekezni a szomszédos országok és az antant haderő előrenyomulásakor. Végül Károlyi 1919 márciusában lemondott a hatalomról, a helyére lépő Tanácsköztársaság egy ideig fegyveres ellenállást is tanúsított az ország védelmére, sőt hódító hadjáratot is indított a Felvidéken, jelentős sikerekkel. Kun Béla azonban az antant nyomására feladta a megszerzett területeket. Mindez demoralizálta a frissen szervezett Vörös Hadsereget, amely 1919 augusztusában összeomlott a románok támadásakor. A trianoni békediktátukmot végül Magyarország 1920. június 4-én írta alá, a Horthy-rendszer kezdetén.
