Évek, sőt évtizedek óta nem változik a rendőrség által keresett személyek száma – közölte a hvg.hu-val Szőgyényi Zoltán alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztályának megbízott vezetője. A mintegy 44 ezer jelenleg körözött személy közül 25 800 magyar, a többieket a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ keresi, valamint az összes körözésből 5200-at eltűnés miatt rendeltek el. Ez utóbbi magában foglalja az Interpol és az idegenrendészet által felkutatandókat is. Az eltűnt személyek felkutatásában új helyzetet teremtett az Európai Unióhoz történő csatlakozás, amely a szabad mozgás és a lakóhely szabad megválasztásának jogát biztosítja az emberek számára.

A főosztályvezető szerint annak az oka, hogy a nyilvánosságra hozott körözések szövegezése "szárazabb" a nyugat-európai államokéhoz vagy az FBI-éhoz képest – például gúnynevet és becenevet ritkán említenek meg bennük, illetve az sem szerepel az anyagokban, hogy az illető a bűntettet miként követte el – az, hogy a jogszabályokba foglalt adatkezelést célhoz kötik. „A körözési adatok kezelésének célja az ismeretlen helyen lévő személyek felkutatásának és azonosításának támogatása. Ettől a céltól a körözési adatok nyilvánosságra hozatala során nem térhetünk el” – magyarázta.

Rózsa Sándor 1853-as körözvénye

A körözések kiadása előtti első lépés a tájékozódás. Ez az eltűnt személyek esetében azt jelenti, hogy megvizsgálják, balesetet szenvedett-e az illető, kórházba került-e, vagy szállította-e mentő, esetleg ha büntetett előéletű, akkor a büntetés-végrehajtási intézetektől is beszerezhetnek adatokat. Az elfogatóparancsoknál pedig a tényleges lakcím ellenőrzése elengedhetetlen.

A felkutatás érdekében tett intézkedések része lehet a rendőrségi körözés nyilvánosságra hozatala – folytatta az osztályvezető, hangsúlyozva, hogy ennek elsődlegesen nem a lakosság tájékoztatása a célja, hanem az, hogy az emberek érdemi információkkal szolgálhassanak a keresett személyről a rendőrség részére. Szőgyényi ezzel kapcsolatban elárulta, nem jellemző, hogy a lakosság körözés alapján tesz bejelentéseket. Az egy évben kiadott mintegy 50-52 ezer körözés 70 százaléka egy esztendőn belül megoldódik.

Az eltűnések miatt kiadott körözések legfeljebb húsz évig szerepelhetnek a körözési rendszerben, az elfogatóparancsok „élettartamát” pedig az határozza meg, hogy az illető által elkövetett bűncselekménynek mennyi az elévülési ideje. Az eltűnési ügyek között szerepelnek azok az esetek is, amikor az egyik szülő a másik által elvitt gyereket, gyerekeket akarja visszaszerezni. „A rendőrség azonban csupán a tartózkodási hely megállapítására és (vagy) a jogsértő módon eljáró szülő büntetőjogi felelősségének megállapítására irányuló nyomozás végrehajtására jogosult, hatásköre a bírói döntés végrehajtásának kikényszerítésére nem terjed ki” – mondta az osztályvezető.

Körözött magyarok Európában

Az európai országokban körözött, európai elfogatóparancs alapján keresett vagy beutazási tilalom alatt álló személyek adatai szerepelnek a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) is, amelyet jelenleg 27 európai állam (a nemzeti rendőrség mellett többek között a vámhatóság is) használ – az Európai Unió tagjai mellett Izland, Norvégia és Svájc is. A rendszer – amelyben a körözött személyek adatai mellett keresett tárgyak (pénz, fegyverek, járművek) is szerepelnek – az év eleji adatok szerint 31 millió jelzést, azaz „virtuális kartotékot” tartalmaz, ebből 28 666 vonatkozik letartóztatás vagy kiadatás miatt körözött személyre, további több mint 52 ezer pedig eltűnt személyekre (ezek között majdnem fele-fele arányban szerepelnek felnőttek és a kiskorúak).

A SIS-ben szereplő, személyekre vonatkozó jelzések az illető alapvető személyes adatai mellett lehetséges álneveit is tartalmazza, illetve arra vonatkozóan is információt ad, van-e a körözöttnél fegyver, illetve mi a teendő, ha a hatóságok tagjai találkoznak vele. A jelenleg előkészítés alatt álló SIS II rendszer a tervek szerint biometrikus adatokat is tud majd kezelni, illetve szélesebb körű hozzáférést biztosít majd a részt vevő új tagállamoknak, valamint további európai hatóságoknak is.

Az Infra-Red Műveletben 450 szökevényt kerestek

interpol.int

A 188 tagországot számláló Interpol is segít a nemzeti hatóságoknak a szökésben lévő körözött személyek elfogásában, például vörös jelzést (Red Notice) ad ki egy-egy körözéssel kapcsolatban. A szervezet honlapján található információk szerint jelenleg 28 olyan személyt keresnek, akiket a magyar hatóságok által kiadott letartóztatási parancs alapján keresnek a vörös jelzés segítségével. Az Interpol nemzetközi körözési akciókat is szervez több ország részvételével. Ilyen volt az idén május 3-a és július 15-e között a 29 ország rendőrsége – köztük a magyar rendőrség – 50 munkatársának részvételével lezajlott Infra-Red Művelet, amelyben 450 szökésben lévő körözött személyt próbáltak felkutatni – az Interpol honlapján az akcióhoz kapcsolódóan kiemelt célpontok között egy 33 éves, irathamisításért keresett magyar férfi is szerepelt (ő az ORFK százas toplistáján is szerepel, jelenleg 35 körözés hatályos ellene). Az akció végére a 450 személy közül 131-et fogtak el vagy találtak meg és 357 további körözöttel kapcsolatban jutottak új információhoz.

Profi fejvadászok az USA-ban

Az Egyesült Államokban több szövetségi hatóságnak is van jogosítványa arra, hogy felkutassa azokat a szökésben lévő személyeket, akik ellen letartóztatási, elfogatási parancs van érvényben. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) több kategóriában (például terrorizmus, internetes bűncselekmények, gyermekek ellen elkövetett bűntények, erőszakos bűncselekmények) teszi közzé a körözéseket és kereshető adatbázist is működtet a honlapján. Ebben a szökésben lévő személyek lehetséges tartózkodási helyénél Magyarországra keresve az adatbázis 318 nevet és fotót adott ki – igaz, olyanok is szerepelnek ezen a listán, akiket már elfogtak.

Az amerikai lakosság és a nemzetközi közvélemény leginkább azt a Most Wanted tízes listát ismeri, amelyen az FBI a leginkább keresett bűnelkövető adatait tárja a nyilvánosság elé. Ezen Oszama bin Laden mellett tavaly október óta szerepel például a gazdasági bűncselekményekért körözött Szemjon Mogiljevics – ismertebb nevén Szeva bácsi, aki az 1990-es években sokáig élt Magyarországon is.

Tévésorozat is készült róluk

aetv.com

A szökésben lévő bűnözők kézre kerítésében az FBI mellett a szintén széles körben ismert „fejvadász” szolgálat, a U.S. Marshals Service is részt vesz, amely a szövetségi bíróságok és bírók védelme, a letartóztatottak szállítása, a tanúk védelme és a hazai szökevények elfogása mellett az USA-ba menekült, külföldi államok hatóságai által körözött személyek felkutatásával is foglalkozik. Ők szállították például haza 2000-ben a Miamiban elfogott Kovács Vilmost, aki azután szökött az USA-ba, hogy négy évvel korában fegyveresek szabadították ki a baracskai börtönből. A Marshals Service egyébként 1983 óta maga is fenntart egy 15-ös toplistát a leginkább keresett személyekről.