Iszapkatasztrófa: nem kellett volna ecet és gipsz a folyókba?
A szlovák speciális mentők szerint az általuk kikísérletezett, a vörösiszappal elöntött területeken szétpermetezett anyag rövid időn belül közömbösíti a termőföldbe került lúgot, így ha az újabb mérések is igazolják az eddigi eredményeket, a teljes területen bevetve a folyadékot, rövid időn belül újra visszatérhet az élet a katasztrófa sújtotta területen.
A szennyezőanyaggal elöntött mezőgazdasági területeinek kárfelszámolásához még csütörtökön érkezett a szlovákok segítség, és olyan, általuk kifejlesztett és kikísérletezett speciális gépet, valamint vegyszert hoztak, amellyel a néhol méteres magasságban lévő vörösiszapot is megpróbálják semlegesíteni. Ivan Balázi, a világ legnagyobb katasztrófái során bevetett, szlovákia székhelyű speciális csoport, az IRS Slovakia vezetője az MTI tudósítójának Devecserben elmondta: az október 4-én bekövetkezett zagytározó-szakadás után néhány nappal már jártak a térségben, a vörösiszapból mintát vittek, és otthon olyan anyagot kísérleteztek ki, amely a 13,5 pH értékű lúgosságot 8-8,5 alá csökkenti.
Megjegyezte, a magyar katasztrófavédők által a Duna megmentése érdekében a Torna-patakba és a Marcalba öntött ecetsavat és gipszet a természet nem tudja befogadni, ezért pusztult ki mindkét folyó teljes élővilága. Az általuk kikísérletezett anyag egyfajta növényinövekedés-serkentő folyadék, és az eddigi mérések alapján megfelelő hatással alkalmazható. Az anyagot 45 fokos szögben, egy állítható, legfeljebb 15 méter fesztávú permetezővel szórják szét, figyelve a szórási sebességre és a sűrűségre, valamint a mennyiségre – magyarázta Ivan Balázi, hozzátéve, hogy a méteres magasságú iszapot akár több órán át is permetezni kell, hogy elérjék a megfelelő hatást. Megjegyezte, a laboratóriumi körülmények és az élet mást mutat, nem mindegy ugyanis, hogy lakott- vagy külterületen, esős, szeles vagy napsütéses időben tudják szétszórni az anyagot.
Speciális gépet építettek
A szóráshoz egy speciális gépet is építettek; a lánctalpas, úszópárnás jármű a földön és az iszapon is tud közlekedni a más gépekkel megközelíthetetlen területen. A szlovák szakember az MTI tudósítójának azt mondta: egy ilyen katasztrófára, amely az ajkai térségben történt, senki nem tud felkészülni, da ha már megtörténik a baj, akkor össze kell fogni, összeadni az erőket, a technikai és szellemi tudást, hogy az élet minél előbb visszatérhessen a megszokott kerékvágásba. A szlovák speciális csoport vezetőjének elmondása szerint ha az általuk kikísérletezett anyag beválik, és arra igényt tartanak a magyar szakemberek, folyamatos keveréssel rövid időn belül elő tudnák állítani a szükséges mennyiséget saját laboratóriumukban, és a térségbe szállítanák.
Benkovics Zoltán dandártábornok, a katasztrófa sújtotta térség újjáépítési kormányzati koordinációs központjának parancsnoka az MTI tudósítójának a szlovák mentőcsapat megérkezésekor azt mondta: ha a szlovákok által kikísérletezett, az egészségre ártalmatlan anyag beválik, akkor ajánlani fogják a katasztrófavédelmi kormánybiztosnak és a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottjának széles körű alkalmazásra. Az október 4-én bekövetkezett katasztrófában 1021 hektárnyi területet öntött el a vörösiszap, ebből 1017 a mezőgazdasági terület. Tíz ember vesztette életét, másfélszázan megsebesültek, és csaknem háromszáz ház vált lakhatatlanná. A közvetlen lakókörnyezetekben már végeztek a szakemberek a kármentesítéssel, de a külterületeken még nem tudták elkezdeni a vörösiszap összegyűjtését.
Folytatják a kolontári házak bontását
Szintén a vörösiszap-katasztrófához kötődő hír, hogy a hétvégén is folytatják a bontásra ítélt kolontári lakóházak bontását, a törmelék elszállítását, Devecserben pedig zajlik az egyeztetés a károsultakkal - tájékoztatta az újjáépítési kormányzati koordinációs központ parancsnoka a szombat reggeli eligazítás után az MTI tudósítóját Devecserben. Kivágó Tamás dandártábornok közölte: péntek estig nyolc házat bontottak le Kolontáron a megsemmisítésre váró huszonháromból, és három épület törmelékét tudták elszállítani a központi deponálóba.
Szombaton lebontják azokat az épületeket, amelyekre már kiadták a határozatot, és várhatóan a jövő héten az összes olyan házat megsemmisítik, amelyek bontásáról a védelmi bizottság határozatot hozott, és a tulajdonosokkal sikerült megegyezni. Devecserben tovább folytatják a szerdán megkezdett károsulti egyeztetéseket. Pénteken tizennyolcan nyilatkoztak a koordinációs központ jogi csoportjának: két érintett új ház építését kérte a településen belül, hatan elfogadnák a használt cserelakást, a többiekkel viszont további egyeztetésre van szükség.
Kivágó Tamás az MTI tudósítójának elmondta, hogy a sérült zagytározó körül emelt szivárgásgátló védmű megerősítésén dolgoznak, és folytatják az újonnan építendő másfél kilométer hosszú védőgát alapozását. Devecser utcáit folyamatosan locsolják és mossák a munkagépek, a településre a hétvégén is csak fokozott rendőri ellenőrzés mellett lehet bejutni. Devecser és Kolontár az átmenő forgalom elől továbbra is le van zárva, a települések határainál géppisztolyos rendőrök posztolnak, akárcsak a lezárt, megsemmisült településrész utcáiban.
Eddig 33 milliót fizettek ki segélyként a kármentő alapból
Eddig 33 millió 400 ezer forint segélyt ítélt oda a Magyar Kármentő Alapból a devecseri és kolontári önkormányzatnak a vörösiszap-katasztrófa adományait kezelő kármentő bizottság; az alapba eddig 1,2 milliárd forint adomány érkezett. A kármentő bizottság még október 26-án döntött úgy, hogy az alapban addig összegyűlt összeg 7 százalékát a katasztrófában érintett önkormányzatoknak adja segélyezésre, így eddig Devecser 30 millió, Kolontár pedig 3,4 millió forintot kapott – ismerteti a bizottsági döntést a kormányzati portál. Hozzáteszik, hogy ez az összeg a károsultak átmeneti elhelyezésére, ellátásuk feltételeinek megteremtésére fordítható.
A kormány október 21-ei rendeletében döntött a Magyar Kármentő Alap létrehozásáról. Az alap legfőbb szerve a héttagú kármentő bizottság, amelynek az alapba befolyó pénzek elosztása is a feladata. A Magyar Kármentő Alapba november 10-ig összesen csaknem 1,2 milliárd forint adomány folyt be – olvasható a tájékoztatóban.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el azt a javaslatot, amely szerint a Magyar Kármentő Alapnak támogatást juttató vállalkozások a támogatás 50 százalékáig terjedő adóalap-kedvezményt kapnak majd, és ezt az adóalap-kedvezményt már a 2010-ben adott támogatásokra is érvényesíthetik. A kármentő bizottság tagjai: Lasztovicza Jenő, a védelmi bizottság elnöke, Zsédenyi Imre a megyei önkormányzat főjegyzője, Ékes József országgyűlési képviselő, Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató helyettese, és a három érintett település, Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely polgármestere.
Fél év kellene az új technológiához?
Szakértői becslések szerint legalább hat-nyolc hónap szükséges ahhoz, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. átálljon a jelenleg használt nedves technológiáról az úgynevezett száraztárolásra, de a jelenlegi rendszerben a vörösiszap tárolása még biztonságosan megoldható – tájékoztatta Petróczi Tímea, a katasztrófavédelmi kormánybiztos szóvivője szombaton az MTI-t. Ékes József, az ajkai térség fideszes országgyűlési képviselője, a kármentő bizottság tagja egy hete az MTI-vel azt közölte: eltökélt szándéka elérni, hogy a Mal a jelenlegi technológiájával jövő évtől már ne működhessen tovább. A timföldgyár a jelenlegi technológia használatára 2011. február 11-ig kapott engedélyt, de a helytállásról és az újjáépítésről szóló, két hete hatályos kormányhatározat megemlíti, hogy a cégnek ez év végéig ki kell dolgoznia a terveket a száraztechnológiára, és azt haladéktalanul be kell vezetnie.
Ékes József és Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár korábban már többször utalt arra, hogy több országban is használják azt a technológiát, amely során kevesebb vörösiszap termelődik, és a nedvességtartamát 25 százalékra lehet csökkenteni, az iszapos víz lúgossága pedig a jelenlegi 13-asról 10-es pH alá csökken. A katasztrófavédelmi kormánybiztos, Bakondi György szóvivője az MTI tudósítójának szombaton azt mondta: a jelenleg állami felügyelet alatt működő cégnél a száraz technológia bevezetése kiemelt cél, de a jelenlegi felmérések szerint az átállás előreláthatóan hat-nyolc hónapot vehet igénybe. A szakértők ugyanakkor keresik annak lehetőségét, hogy az átállás ennél rövidebb idő alatt valósulhasson meg – tette hozzá.
A százados közlése szerint a Mal Zrt. működése folyamatos, a termelés megfelelő kapacitással folyik, a vevők kiszolgálása gördülékeny, és a cég mind mennyiségben, mind minőségben eleget tesz az üzleti partnerek elvárásainak. A Mal Zrt. felügyeletét ellátó kormánybiztosi munkacsoport hatékony lépéseket tett azért, hogy a stabil működés feltételei meglegyenek – mondta Petróczi Tímea. A tíz ember halálát követelő, több tízmilliárdos kárt okozó katasztrófa után a Mal Zrt. tevékenységét állami felügyelet alá vonták, és az ellenőrzést Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója katasztrófavédelmi kormánybiztosként látja el szakfelügyelők segítségével.