2010. november. 13. 10:18 MTI / hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. november. 13. 14:00 Itthon

Iszapkatasztrófa: nem kellett volna ecet és gipsz a folyókba?

A szlovák speciális mentők szerint az általuk kikísérletezett, a vörösiszappal elöntött területeken szétpermetezett anyag rövid időn belül közömbösíti a termőföldbe került lúgot, így ha az újabb mérések is igazolják az eddigi eredményeket, a teljes területen bevetve a folyadékot, rövid időn belül újra visszatérhet az élet a katasztrófa sújtotta területen.

A szennyezőanyaggal elöntött mezőgazdasági területeinek kárfelszámolásához még csütörtökön érkezett a szlovákok segítség, és olyan, általuk kifejlesztett és kikísérletezett speciális gépet, valamint vegyszert hoztak, amellyel a néhol méteres magasságban lévő vörösiszapot is megpróbálják semlegesíteni. Ivan Balázi, a világ legnagyobb katasztrófái során bevetett, szlovákia székhelyű speciális csoport, az IRS Slovakia vezetője az MTI tudósítójának Devecserben elmondta: az október 4-én bekövetkezett zagytározó-szakadás után néhány nappal már jártak a térségben, a vörösiszapból mintát vittek, és otthon olyan anyagot kísérleteztek ki, amely a 13,5 pH értékű lúgosságot 8-8,5 alá csökkenti.

Megjegyezte, a magyar katasztrófavédők által a Duna megmentése érdekében a Torna-patakba és a Marcalba öntött ecetsavat és gipszet a természet nem tudja befogadni, ezért pusztult ki mindkét folyó teljes élővilága. Az általuk kikísérletezett anyag egyfajta növényinövekedés-serkentő folyadék, és az eddigi mérések alapján megfelelő hatással alkalmazható. Az anyagot 45 fokos szögben, egy állítható, legfeljebb 15 méter fesztávú permetezővel szórják szét, figyelve a szórási sebességre és a sűrűségre, valamint a mennyiségre – magyarázta Ivan Balázi, hozzátéve, hogy a méteres magasságú iszapot akár több órán át is permetezni kell, hogy elérjék a megfelelő hatást. Megjegyezte, a laboratóriumi körülmények és az élet mást mutat, nem mindegy ugyanis, hogy lakott- vagy külterületen, esős, szeles vagy napsütéses időben tudják szétszórni az anyagot.

Speciális gépet építettek

A szóráshoz egy speciális gépet is építettek; a lánctalpas, úszópárnás jármű a földön és az iszapon is tud közlekedni a más gépekkel megközelíthetetlen területen. A szlovák szakember az MTI tudósítójának azt mondta: egy ilyen katasztrófára, amely az ajkai térségben történt, senki nem tud felkészülni, da ha már megtörténik a baj, akkor össze kell fogni, összeadni az erőket, a technikai és szellemi tudást, hogy az élet minél előbb visszatérhessen a megszokott kerékvágásba. A szlovák speciális csoport vezetőjének elmondása szerint ha az általuk kikísérletezett anyag beválik, és arra igényt tartanak a magyar szakemberek, folyamatos keveréssel rövid időn belül elő tudnák állítani a szükséges mennyiséget saját laboratóriumukban, és a térségbe szállítanák.

AP

Benkovics Zoltán dandártábornok, a katasztrófa sújtotta térség újjáépítési kormányzati koordinációs központjának parancsnoka az MTI tudósítójának a szlovák mentőcsapat megérkezésekor azt mondta: ha a szlovákok által kikísérletezett, az egészségre ártalmatlan anyag beválik, akkor ajánlani fogják a katasztrófavédelmi kormánybiztosnak és a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottjának széles körű alkalmazásra. Az október 4-én bekövetkezett katasztrófában 1021 hektárnyi területet öntött el a vörösiszap, ebből 1017 a mezőgazdasági terület. Tíz ember vesztette életét, másfélszázan megsebesültek, és csaknem háromszáz ház vált lakhatatlanná. A közvetlen lakókörnyezetekben már végeztek a szakemberek a kármentesítéssel, de a külterületeken még nem tudták elkezdeni a vörösiszap összegyűjtését.

Lassan hat a gipsz
A hvg.hu-nak korábban nyilatkozó szakértők egyike a vörösiszap-katasztrófa utáni napokban elmondta, hogy a Torna-patakba és a Marcalba szórt gipsznek nagyon lassú - nem órák alatt érzékelhető - a lúgmentesítő hatása. Éppen ezért más anyagot, gyorsabban reagáló, semlegesítő hatású szert kellett volna önteni a vizekbe. Így ugyanis az élővilágot pusztító lúgosságot nem sikerülhetett időben csökkenteni, és ezért pusztulhatott a Marcal élővilága.

Folytatják a kolontári házak bontását

Szintén a vörösiszap-katasztrófához kötődő hír, hogy a hétvégén is folytatják a bontásra ítélt kolontári lakóházak bontását, a törmelék elszállítását, Devecserben pedig zajlik az egyeztetés a károsultakkal - tájékoztatta az újjáépítési kormányzati koordinációs központ parancsnoka a szombat reggeli eligazítás után az MTI tudósítóját Devecserben. Kivágó Tamás dandártábornok közölte: péntek estig nyolc házat bontottak le Kolontáron a megsemmisítésre váró huszonháromból, és három épület törmelékét tudták elszállítani a központi deponálóba.

Szombaton lebontják azokat az épületeket, amelyekre már kiadták a határozatot, és várhatóan a jövő héten az összes olyan házat megsemmisítik, amelyek bontásáról a védelmi bizottság határozatot hozott, és a tulajdonosokkal sikerült megegyezni. Devecserben tovább folytatják a szerdán megkezdett károsulti egyeztetéseket. Pénteken tizennyolcan nyilatkoztak a koordinációs központ jogi csoportjának: két érintett új ház építését kérte a településen belül, hatan elfogadnák a használt cserelakást, a többiekkel viszont további egyeztetésre van szükség.

MTI

Kivágó Tamás az MTI tudósítójának elmondta, hogy a sérült zagytározó körül emelt szivárgásgátló védmű megerősítésén dolgoznak, és folytatják az újonnan építendő másfél kilométer hosszú védőgát alapozását. Devecser utcáit folyamatosan locsolják és mossák a munkagépek, a településre a hétvégén is csak fokozott rendőri ellenőrzés mellett lehet bejutni. Devecser és Kolontár az átmenő forgalom elől továbbra is le van zárva, a települések határainál géppisztolyos rendőrök posztolnak, akárcsak a lezárt, megsemmisült településrész utcáiban.

Eddig 33 milliót fizettek ki segélyként a kármentő alapból

Eddig 33 millió 400 ezer forint segélyt ítélt oda a Magyar Kármentő Alapból a devecseri és kolontári önkormányzatnak a vörösiszap-katasztrófa adományait kezelő kármentő bizottság; az alapba eddig 1,2 milliárd forint adomány érkezett. A kármentő bizottság még október 26-án döntött úgy, hogy az alapban addig összegyűlt összeg 7 százalékát a katasztrófában érintett önkormányzatoknak adja segélyezésre, így eddig Devecser 30 millió, Kolontár pedig 3,4 millió forintot kapott – ismerteti a bizottsági döntést a kormányzati portál. Hozzáteszik, hogy ez az összeg a károsultak átmeneti elhelyezésére, ellátásuk feltételeinek megteremtésére fordítható.

Devecser
Stiller Ákos

A kormány október 21-ei rendeletében döntött a Magyar Kármentő Alap létrehozásáról. Az alap legfőbb szerve a héttagú kármentő bizottság, amelynek az alapba befolyó pénzek elosztása is a feladata. A Magyar Kármentő Alapba november 10-ig összesen csaknem 1,2 milliárd forint adomány folyt be – olvasható a tájékoztatóban.

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el azt a javaslatot, amely szerint a Magyar Kármentő Alapnak támogatást juttató vállalkozások a támogatás 50 százalékáig terjedő adóalap-kedvezményt kapnak majd, és ezt az adóalap-kedvezményt már a 2010-ben adott támogatásokra is érvényesíthetik. A kármentő bizottság tagjai: Lasztovicza Jenő, a védelmi bizottság elnöke, Zsédenyi Imre a megyei önkormányzat főjegyzője, Ékes József országgyűlési képviselő, Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató helyettese, és a három érintett település, Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely polgármestere.

Fél év kellene az új technológiához?

Szakértői becslések szerint legalább hat-nyolc hónap szükséges ahhoz, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. átálljon a jelenleg használt nedves technológiáról az úgynevezett száraztárolásra, de a jelenlegi rendszerben a vörösiszap tárolása még biztonságosan megoldható – tájékoztatta Petróczi Tímea, a katasztrófavédelmi kormánybiztos szóvivője szombaton az MTI-t. Ékes József, az ajkai térség fideszes országgyűlési képviselője, a kármentő bizottság tagja egy hete az MTI-vel azt közölte: eltökélt szándéka elérni, hogy a Mal a jelenlegi technológiájával jövő évtől már ne működhessen tovább. A timföldgyár a jelenlegi technológia használatára 2011. február 11-ig kapott engedélyt, de a helytállásról és az újjáépítésről szóló, két hete hatályos kormányhatározat megemlíti, hogy a cégnek ez év végéig ki kell dolgoznia a terveket a száraztechnológiára, és azt haladéktalanul be kell vezetnie.

MAL Zrt.
MTI - Nagy Lajos

Ékes József és Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár korábban már többször utalt arra, hogy több országban is használják azt a technológiát, amely során kevesebb vörösiszap termelődik, és a nedvességtartamát 25 százalékra lehet csökkenteni, az iszapos víz lúgossága pedig a jelenlegi 13-asról 10-es pH alá csökken. A katasztrófavédelmi kormánybiztos, Bakondi György szóvivője az MTI tudósítójának szombaton azt mondta: a jelenleg állami felügyelet alatt működő cégnél a száraz technológia bevezetése kiemelt cél, de a jelenlegi felmérések szerint az átállás előreláthatóan hat-nyolc hónapot vehet igénybe. A szakértők ugyanakkor keresik annak lehetőségét, hogy az átállás ennél rövidebb idő alatt valósulhasson meg – tette hozzá.

A százados közlése szerint a Mal Zrt. működése folyamatos, a termelés megfelelő kapacitással folyik, a vevők kiszolgálása gördülékeny, és a cég mind mennyiségben, mind minőségben eleget tesz az üzleti partnerek elvárásainak. A Mal Zrt. felügyeletét ellátó kormánybiztosi munkacsoport hatékony lépéseket tett azért, hogy a stabil működés feltételei meglegyenek – mondta Petróczi Tímea. A tíz ember halálát követelő, több tízmilliárdos kárt okozó katasztrófa után a Mal Zrt. tevékenységét állami felügyelet alá vonták, és az ellenőrzést Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója katasztrófavédelmi kormánybiztosként látja el szakfelügyelők segítségével.

Hirdetés
hvg360 Sztojcsev Iván 2025. február. 25. 06:30

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb osztogatása jön, vagy csak egy hatalmas lufit fúj Orbán Viktor?

Pénzeső esik majd a magyarokra – legalábbis a 2-3 gyerekesekre és a nyugdíjasokra – Orbán Viktor évértékelős kampányígéretei után, a Fidesz pedig meg is nyerte ezzel a választást? Vagy jól fognak kinézni a szlogenek a kék plakátokon, de semmi komoly hatásuk nem lesz? És miből tömné be az állam a költségvetési lyukat? Ennek jártunk utána.