2010. november. 12. 13:10 MTI Utolsó frissítés: 2010. november. 12. 13:14 Itthon

A Jobbik és az MSZP is kivesézte Orbánék terveit

Az MSZP szerint megvalósíthatatlan elképzelésekre épül a 2011-es költségvetés tervezete, a Jobbik pedig azt szeretné, ha a leggazdagabbak is teljes jövedelmük után fizetnének nyugdíjjárulékot.

Az MSZP szerint fantazmagóriára, megvalósíthatatlan elképzelésekre épül a Fidesz-KDNP-s kormány jövő évi költségvetés-tervezete - ezt Tukacs István, a szocialista párt országgyűlési képviselője mondta sajtótájékoztatón Nyíregyházán pénteken. A kabinet a büdzsében olyan bevételekre számít, ami nem az övé, a magánnyugdíj-pénztári tagoktól veszi el erőszakkal, továbbá erősen kérdéses, hogy meglesz-e a remélt 3 százalékos gazdasági növekedés és tartható lesz-e a 3,8 százalékos inflációs terv, amit a bevezetett különadók nagyon is veszélyeztetnek - hangsúlyozta az ellenzéki politikus.

Hozzátette: ráadásul a számokból az is kiderül, hogy a kormányzó pártok egykulcsos adója csak a gazdagoknak jó, a nagy többséget jelentő kiskeresetűek nem, s az utóbbiakat a "sunyi módon" megemelt nyugdíj-járulék is sújtja.     Tukacs István szerint egyáltalán nem biztos, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagok partnerek lesznek abban, hogy az 530 milliárd forintjuk bekerüljön az állami nyugdíjrendszerbe. A képviselő úgy vélte, erősen kétséges a főként belső fogyasztásra alapozott gazdasági növekedés elérése, mert a kiskeresetű emberek adója nem csökken, náluk több pénz nem marad, a kisebb arányt képviselő gazdagok pedig "már nemigen tudnak többet fogyasztani".

Ronthatja a helyzetet az is - folytatta -, hogy a különadókat a szolgáltatók "egészen biztosan" áthárítják majd az emberekre. Tukacs István szerint "fogyasztás-visszafogó hatása lesz" annak is, hogy az önkormányzatok "egyértelműen a vesztesei lesznek a jövő évi központi költségvetésnek". Magyarázatként kifejtette: a sokszor emlegetve ígért, korábban elvont 120 milliárd forintot a Fidesz-KDNP kormány nem, hogy nem adja vissza, hanem elvesz az önkormányzatokat illető szociális ellátás és a közhasznú munka normatív támogatásából.

"Sok-sok ember kerül emiatt lehetetlen helyzetbe, főként a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben, ahol igen magas a munkanélküliség" - állította. Hozzáfűzte, hogy az önkormányzatok alapfeladatai sem változnak, mindössze a jegyzői feladatkört szűkíti a kormány a helyhatóságoknál. Az MSZP-s politikus szerint a kormány által remélt fogyasztás-növekedés biztonsággal mondható elmaradása miatt, valamint az ígért járulék-csökkentés elhalasztása következtében munkahelyteremtés sem várható, sőt a közszféra leépítése miatt még nőni is fog az álláskeresők tábora.

Jobbik: a leggazdagabbak is teljes jövedelmük után fizessenek nyugdíjjárulékot!

A Jobbik évi 100 millió forintra emelné azt az összeget, amely jövedelem fölött a munkavállalóknak már nem kell megfizetniük a nyugdíjjárulékot; a párt számítása szerint ezzel 60 milliárd forintot nyerhetne a költségvetés. Bödecs Barna, a párt országgyűlési képviselője kifejtette: az arányos közteherviselés elvével ellentétes, hogy a kormány tervei szerint jövőre a legjobban keresőknek az évi 7,6 millió forint feletti jövedelmük után már nem kellene befizetniük a 10 százalékosra emelkedő nyugdíjjárulékot.

Hozzátette: a plafon megállapítását annak idején a magán-nyugdíjpénztári rendszer létrejötte indokolta, de az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) bevezetésével ez a gazdagoknak kedvező degresszív adózást jelentene. Az évi 7,6 millió forintnál kevesebbet keresők jövedelmét az szja, valamint a munkaerő-piaci és egészségbiztosítási hozzájárulás mellett a nyugdíjjárulék is terheli, míg az utóbbi hiányában ezen összeg felett 33 helyett már csak 23 százalék lenne az elvonás mértéke - folytatta.

A Jobbik ezért azt javasolja: a napi 21 ezer (évi 7,6 millió) forint helyett "teljesíthetetlenül magas összegben", napi 270 ezer (évi mintegy 100 millió) forintban állapítsák meg azt a plafont, amely fölött a munkavállalóknak már nem kell nyugdíjjárulékot fizetniük. A számításaik szerinti 60 milliárd forintos pluszbevételt az egészségügyi ellátórendszer finanszírozására lehetne fordítani - mondta Bödecs Barna.

Kitért arra, hogy a Jobbik a kormánynak a tb-járulékplafon bevezetését célzó ötletét is ellenzi. Úgy vélik: a döntés - tekintve, hogy a legjobban kereső alkalmazottaik után fizetendő tb-járulék egy részét megtakaríthatnák - épp azoknak a multinacionális vállalatoknak kedvezne, amelyekre máskülönben különadót rónak ki. Vagyis "amit a kormány az egyik kezével elvett, a másikkal visszaadná" - fogalmazott Bödecs Barna. Hozzátette: az indoklás szerint ez a lépés a nemzetközi szolgáltató cégek magyarországi letelepedését segíthetné, amit azonban a Jobbik "eléggé károsnak" tartana, helyette a hazai termelő gazdaság megerősítését sürgeti.

Bödecs Barna a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban beszélt arról is, hogy miközben a civil és nonprofit szervezetek támogatását csökkenti a kabinet, egyes alapítványokat változatlanul nevesítve támogatna. Kiemelte, hogy a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége - amely Bödecs megfogalmazása szerint az elmúlt ciklusban "csak azzal volt elfoglalva, hogy utcai demonstrációkon Orbán Viktort fasisztázza" - félmillió forintot kap a jövő évi költségvetésből. A politikus furcsállta azt is, hogy a büdzsében 1 milliárd 852 millió forintnyi kiadás szerepel az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlási kötelezettségek címén - a pénzbeni kárpótlásokra elkülönített 2,8 milliárd forinton túl.

Hirdetés