Milyen "örökséget" hagyhat hátra Papcsák?
Alig fél év után megválhat elszámoltatási kormánybiztosi posztjától Papcsák Ferenc. De milyen ügyeket hagyhat maga mögött?
Nem mint Keller? |
Az elszámoltatási kormánybiztos feladatát sokan Keller László egykori MSZP-s képviselő korábbi közpénzügyi államtitkári munkájához hasonlították. Papcsák Ferenc a hvg.hu-nak adott interjújában nem értett egyet a párhuzammal: "Keller politikai feladatot hajtott végre, ami – lévén, hogy egy négy évre szóló államtitkárság felállítását jelentette – állandó politikai vadászattá vált. Az enyém ezzel szemben egy kormánybiztosi kinevezés, amely két évre szól, de reményeink szerint hamarabb a feladatok végére érünk. A feladat ebben az esetben egy valós kép kialakítása, a gazdasági helyzet feltérképezése, az átvilágítás." |
Az önkormányzati törvény értelmében a polgármesterség összeférhetetlen a kormánybiztossággal - írta szerdán a Népszava, amelynek Papcsák Ferenc megerősítette: ha nem lehet egyszerre kormánybiztos és polgármester, és valamelyik posztjától meg kell válnia, akkor inkább Zugló első embere marad. A hvg.hu kérdésére a kormánybiztosi csapatban nem hivatalosan megerősítették, hogy Papcsák Ferenc "nagy valószínűséggel" le fog mondani, a zuglói polgármesteri hivatalban pedig azt mondták, sajtóközleményt tesznek majd közzé a kérdéssel kapcsolatban. Az elszámoltatás és a korrupció felszámolása a nemzeti ügyek kormányának legfontosabb feladatai közé tartoznak, a Papcsák Ferenc polgármesteri megbizatása nyomán előállt jogi helyzet megoldásáról napokon belül döntés születik - reagált szűkszavú közleményében a Miniszterelnökség.
Célkeresztben a korábbi miniszterek, tanácsadói szerződések
De milyen örökséget hagyhat maga mögött a kormánybiztos? Papcsák Ferenc már az áprilisi választások előtt, a BKV ügyeit vizsgáló bizottságban is exponálta magát: február végén ő jelentette be például, hogy a fővárosi Fidesz várhatóan feljelentést tesz három, a főváros által megrendelt és a BKV által – „botrányos” áron – kifizetett és általa szükségtelennek nevezett tanulmány miatt. A későbbi zuglói polgármestert hivatalosan június elején nevezték ki elszámoltatási kormánybiztosnak, feladatául akkor azt jelölték meg, hogy az elszámoltatást koordinálja, valamint a közpénzek jövőbeni tiszta, jogszerű, takarékos felhasználásáért jogszabályokra, törvényekre tegyen javaslatot a kormánynak, illetve hogy megtegye a jogi lépéseket azokkal a felelősökkel szemben, akik az állam részéről korábban részt vettek a kárt okozó gazdasági döntésekben.
A frissen kinevezett biztos júniusban három vizsgálandó ügycsoportot nevezett meg: az egyikben az off-shore-cégekkel összefüggésben a Wallis-csoport, Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Nemzeti Bank szerepelt, a másodikban a ferihegyi repülőtér és a Malév privatizációja, a harmadikban pedig közérdekű adatokkal való visszaélésről volt szó Gyurcsány Ferenc és Veres János esetében a 2006-os választások előtt állítólag meghamisított államháztartási adatok miatt. Egy hónappal később arról beszélt, hogy szerinte az elmúlt években „összehangolt, szervezett akcióval” juttattak állami forrásokhoz általában offshore hátterű magáncégeket és „különös gonddal” vizsgálja majd a Gyurcsány-kormány egykori tagjaival összefüggő tranzakciókat – például Hiller István oktatási és Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter szerződéseit, megbízatásait. Utóbbit minisztériumi visszafoglalkoztatásával kapcsolatban utóbb meg is hallgatta a parlament szociális albizottsága.
A kormánybiztos javaslatára indított vizsgálatot július végén a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a sanghaji világkiállítással, a sukorói kaszinó koncessziójával, az Omninvest Kft.-vel kötött szerződésekkel és a moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanértékesítésével kapcsolatban. Papcsák Ferenc nyáron jelentette be, hogy feljelentés-kiegészítést tesz a kormányzati negyed és a Magyar Posta székháza ügyében folyó nyomozásoknál, illetve hogy "a prioritások között szerepel" az MTV székházszerződésének kivizsgálása is. Több száz olyan tanácsadói szerződést is megvizsgált, amelyeket a 2002 és 2010 között közpénzzel gazdálkodó költségvetési szervek és állami cégek kötöttek magántársaságokkal. Szerinte a tanácsadó cégek pedig 636 szerződésen keresztül bruttó 12 milliárd forinthoz jutottak, amelyből kilencmilliárd megbízási, tanácsadási díjra ment el. A szerződések közös eleme volt Papcsák Ferenc szerint például a központilag szervezett alkalmazás, az indokolatlanul magas díjazás, a teljesítési dokumentáció hiánya, valamint ugyanazon munka többszöri állami megrendelése és kifizetése.
Leggyakrabban a hűtlen kezelés gyanúja merült fel
„Nem prejudikálok és nincsenek előfeltevéseim azzal kapcsolatban, hogy kivel mi fog történni” – mondta a biztos a hvg.hu-nak adott szeptemberi interjújában azzal kapcsolatban, lát-e olyan ügyeket, amelyekben egykori kormánypárti politikusoknak kell számot adniuk. „Az én dolgom a koordinálás, s ha valamelyik minisztériumban olyan ügyre bukkannak, ami miatt büntető-feljelentést kell tenni, azt ők megteszik, a független ügyészség és bíróság pedig majd eljár az ügyekben. Ugyanakkor egyre több dolgot látok már. Ma úgy néz ki, hogy a leggyakrabban a hűtlen kezelés gyanúja merül fel” – mondta.
Papcsák Ferenc ellenfelei korábban több ügyet is felhoztak a biztos ellen: ilyen volt például, hogy legutóbb támogatta bármilyen értékű jogi szolgáltatás közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli igénybe vételét, hét évvel ezelőtt pedig büntetőeljárás indult ügyvédi irodájának az Orbán-kormány informatikai államtitkárságától 240 millió forint értékben kapott tanácsadási megbízásával kapcsolatban. A teljesítési igazolásokon a hatósági gyanú szerint olyanok nevét is feltüntette, akik nem végeztek munkát, az igazolásokon a valóságnak meg nem felelő óramennyiséget jelölt meg. Papcsákot akkor jogerősen felmentették. Idén az LMP arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánybiztos vagyonbevallásában elfelejtette feltüntetni összes jövedelmét – ezt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter részben megerősítette.