Halász János: nem mondhatunk le egyetlen fiatalról sem
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára a Debreceni Javítóintézetben rendezett Új utakon konferencián csütörtökön azt mondta: nem mondhat le a kormány egyetlen fiatalról sem.
A gyermekvédelmi hálózathoz tartozó javítóintézetekben folyó speciális oktató-nevelő munka segíti a fiatalokat, hogy könnyebben beilleszkedjenek a társadalomba - mondta a politikus. Halász János a konferencia megnyitóján a javítóintézetek, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság együttműködésének fontosságát hangsúlyozta, mondván: nem elfordulni kell a rossz útra tévedt fiataloktól, hanem odafordulni azokhoz, akiknek nagy szükségük van a társadalom segítségére.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz négy javítóintézet tartozik: egy leány- és egy fiúnevelő Budapesten, s egy-egy fiúnevelő Aszódon és Debrecenben. Utóbbi speciális helyzetű, ahol előzetes letartóztatásban lévő és már jogerősen javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalok egyaránt vannak - mondta az államtitkár, riasztónak nevezve, hogy az előzetesben lévők átlagéletkora 15,6, az elítélteké pedig 16,4 év.
Halász János szerint az intézeti oktatás azért is fontos, mert az elítéltek dokumentált iskolai végzettsége - ami átlagosan 6-7 osztály -, nem tükröződik vissza a valódi tudásban. Lehet papír szerint hatodikos, miközben tudása a negyedikes szintet is alig közelíti meg - magyarázta a politikus. Ebben a helyzetben különösen fontos az együttműködés az intézetekbe kerülő fiatalok nevelésében és oktatásában - jegyezte meg Halász János, hozzátéve: várhatóan jövőre bővítik a debreceni intézetet, aminek költségvetési fedezetén most dolgoznak.
Magyari László, az intézet igazgatója a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elmondta: a 104 férőhelyes javítóintézetben jelenleg 115 fiatal van, 81 előzetesben, 34 pedig jogerős ítéletét tölti. Sok köztük az alulképzett, de sok a tehetséges fiatal is - jegyezte meg az igazgató.
Az MTI érdeklődésére elmondta: a jövőre tervezett bővítéssel további 40-45 fiatal elhelyezésére lenne alkalmas az intézmény. A törvényváltozás utáni szigorúbb elbírálások kapcsán differenciált elhelyezést tart szükségesnek a szakember: akik először követnek el bűncselekményt, azok kerüljenek javítóintézetbe, akik többször, azok pedig börtönbe, s ne foglalják a helyet az intézetekben - tette hozzá.