Kormányrendelet szabályozza a Magyar Kármentő Alap működését
Mire és mekkora mértékig használhatóak fel a Magyar Kármentő Alap forrásai? A Magyar Közlönybenmár megjelent az erről szóló kormányrendelet.
A rendelet a "Magyarországon eddig bekövetkezett legnagyobb ökológiai katasztrófa, az ajkai térségben 2010. október 4-én történt, veszélyhelyzetet előidéző vörösiszap-ömlés" károsultjainak széles körű nemzeti és nemzetközi összefogással való megsegítése érdekében a kormány által alapított Magyar Kármentő Alap bevételeire, működésére és az annak terhére nyújtandó támogatásra vonatkozóan írja elő az alkalmazandó szabályokat. Kitér arra, hogy az alap forrásait - a fentieken túl - a katasztrófával érintett személyek átmeneti elhelyezésére, ellátásuk feltételeinek megteremtésére, a katasztrófa hatásai által előidézett egészségkárosodás megelőzésére, a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve a katasztrófával érintett térség revitalizációjára lehet felhasználni.
A veszprémi székhelyű alapból a katasztrófával érintett Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely helyi önkormányzatai igényelhetnek támogatást. Az alap részére juttatott adományok nem vonhatók el, és a meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel - rögzíti a rendelet. Az alap legfőbb szerve a Kármentő Bizottság, amelynek tagja - elnökként - a Veszprém megyei védelmi bizottság elnöke, a Veszprém megyei önkormányzat főjegyzője, egy a belügyminiszter által kijelölt, a katasztrófavédelmi szervezet állományába tartozó személy, valamint Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely település polgármestere. A bizottság elnöke felkéri a Veszprém megyei 1-es számú országgyűlési egyéni választókerület megválasztott képviselőjét a munkában való részvételre, aki a felkérés elfogadása esetén a bizottság teljes jogú tagjává válik.
A bizottság tagjai tevékenységüket díjazás és költségtérítés nélkül végzik. Az adományok felhasználásáról, a támogatás formájáról és mértékéről a bizottság dönt. A testület döntéseit, az alap gazdálkodását, a támogatások felhasználását háromtagú felügyelő bizottság ellenőrzi, amelynek tagjai szintén díjazás nélkül dolgoznak. A meghatározott célokra akkor folyósítható támogatás, ha a helyi önkormányzat a kárenyhítés módjáról, a kárenyhítés igénybevételének feltételeiről és a kárenyhítési eljárás szabályairól rendeletet alkotott. Ha a támogatás összege biztosításból, a károkozó várható kártérítéséből vagy egyéb adományból előreláthatólag megtérül, az alapból a támogatást a helyi önkormányzat részére visszatérítési kötelezettség mellett kell folyósítani - rögzíti a rendelet.
A bizottság döntéseit annak honlapján nyilvánosságra kell hozni, megjelölve a támogatott helyi önkormányzat
nevét, a támogatás célját és összegét. Az alapba befolyt adományok összegéről a bizottság honlapján a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatni kell. Az alap 2012. december 31-éig működik.