Iszapömlés: miért veszélyes a vörösiszap?
Zacher Gábor toxikológus szerint ez a szerencsétlenség is tanulságul szolgálhat, hogy mennyire nem vagyunk felkészülve egy kémiai katasztrófára. Mint mondta, nem emlékszik arra, hogy akár csak az elmúlt tíz évben lett volna olyan katasztrófa-gyakorlat, ahol kémiai balesetet szimuláltak volna.
A vörösiszap 13,5 pH-értékű anyag, amely több fémvegyületet is tartalmazhat: vas-oxidot, alumínium-oxidot, szilícium-dioxidot, kalcium-oxidot, vanádium-oxidot. A toxikológus szerint nagyon kellemetlen, ha a vörösiszap – lúgossága miatt – a bőrrel érintkezik. Mint mondja, akkor keletkezik nagyobb gond, ha már nem csak helyi tüneteket okoz a maró hatás, hanem megváltozik a szervezet pH-értéke, ami akár a vörösvértestek széteséséhez vezethet, de veseelégtelenséget is okozhat. A fémterhelés hatással lehet az immunrendszerre is, fogékonnyá téve a szervezetet a különféle betegségekre – s ez a hatás nem azonnal jelentkezik, hanem napokkal később.
A toxikológus szerint az anyag belélegezése nem jelent nagy kockázatot, mivel kevésbé párolog. A bőrrel való közvetlen érintkezést kell elkerülni, de amennyiben már megtörtént a baj, tiszta vízzel mihamarabb le kell mosni az iszapot.