A kormánytöbbség arra készül, hogy kétharmados többsége birtokában néhány hónapon belül új alkotmányt fogadtasson el. A választási kampányban nem esett szó új alkotmányról, és erről a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség választási programja sem tett említést - emlékeztet hétfőn kiadott közleményében az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet.

Az ellenzéki pártoknak, az alkotmánnyal foglalkozó társadalmi szervezeteknek és független szakértőknek címzett levélben az áll, hogy az intézet szerint az új alkotmány "a politikai harc középpontjába kerül", nem lehet a politikai közösség közös műve. Ha az ellenzéki képviselők részt vesznek az alkotmányt előkészítő bizottságok munkájában, valamint később a parlamenti vitában, legitimálnak egy olyan új alkotmányt, "amelynek tartalmára - a kormánypártok által választott döntési technikák következtében - semmilyen érdemi hatásuk nem lehet" - figyelmeztetett az intézet.

Ha azonban az ellenzéki pártok eleget tesznek a levélben foglaltaknak, mentesülhetnek "attól a morális tehertől, hogy részt vesznek a két évtizede működő, a szabadság és a méltóság elvein alapuló, a hatalommegosztást és az alapjogok védelmét megfelelően biztosító alkotmányos szerkezet lebontásában és a helyébe lépő, bizonytalan alapokra építkező új rendszer kialakításában" - olvasható a dokumentumban. 

A választási kampányban nem esett szó új alkotmányról, a Fidesz választási programja sem tett róla említést. Először  csak a választások után beszélt Orbán Viktor kormányfő az új alkotmány szükségességéről, de ekkor még a 2012-es év második felét jelölte meg az elfogadás céldátumaként - tették hozzá. Később többször módosították a dátumot, "bizonyos sajtóbeszámolók szerint március 15-ig" kell elfogadni az új alkotmányt, így az intézet szerint már nincs lehetőség nyilvános társadalmi vitára: az alapelvek ez év december végéig készülnek el, és a normaszöveg megírása csak ezután kezdődhet.

Az intézet tájékoztatása szerint érdeklődésükre Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy sem a kormány, sem a minisztérium nem vesz részt az alkotmány előkészítésében, ami az intézet szerint ugyancsak arra utal, hogy a szövegezés csak az alapelvek elfogadása után kezdődik, jelenleg a közigazgatásban semmiféle érdemi munka nem folyik az ügyben. Ez kizárja az érdemi nyilvános vitát - hangsúlyozták. 

Mint a levélben olvasható, a kormánytöbbség nem indokolta az alkotmányozó folyamat többszöri lerövidítését, azt pedig elfogadhatatlannak tartják, hogy "az alkotmányozás valamely politikai csoport vagy politikus pillanatnyi érdekének rendelődjék alá". Hozzáfűzték: a többszöri határidő-változtatásra más magyarázatot nem látnak. 

Miközben az alkotmányozásra szánt idő néhány hónapra rövidül, nem kap kellő figyelmet az a kérdés, hogy szükséges-e egyáltalán a hatályos alkotmány leváltása - vetette fel az intézet, emlékeztetve: az 1989-es alkotmány alapkérdéseiben az akkor meghatározó pártok egyetértettek, ezért is szolgálhatott húsz évig a magyar demokratikus politika alapjaként. Az alkotmány "mindig több az alkotmány szövegénél", az idő múlása önmagában is erősíti legitimitását: az alkotmány "magába foglalja az értelmezések és a gyakorlat újabb és újabb rétegeit" - áll a levélben.

A TASZ nem konzultál

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nem küld javaslatokat az új alkotmányt előkészítő parlamenti bizottságnak. A véleményezésre az LMP által felkérni javasolt TASZ vezetője ezt a testület elnökéhez címzett levelében tudatta. 

A kereszténydemokrata Salamon László még júliusban kérte fel az LMP által ajánlott civil szervezetet arra, hogy véleményét, javaslatait szeptember 30-ig juttassa el az alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz. Dénes Balázs elnök a parlament és a civil szervezet honlapjára is feltett levelében azt válaszolta Salamon Lászlónak, hogy ennek a felkérésnek három okból sem tudnak eleget tenni.

Emlékeztet arra, hogy 1995-ben éppen Salamon László volt az, aki ellenzéki politikusként a négyötödös többséget előíró alkotmányozási korláttal kapcsolatban megfogalmazta: „Mindennemű alkotmánnyal szemben alapvető követelmény, hogy időtálló legyen, és hogy a legszélesebb nemzeti elfogadottságot élvezze. (...) E követelmények pedig csak akkor elégíthetők ki, hogyha az alkotmányozást sikerül a kisszerű politikai kérdésektől, hatalmi presztízsszempontoktól mentesíteni, ha sikerül a pillanatnyi politikai erőviszonyoktól függetleníteni és az alkotmányozás folyamatát a napi politika fölé emelni.” 

A TASZ megítélése szerint a kereszténydemokrata képviselő által korábban említett körülmények ma nem állnak fenn. Mint Dénes Balázs írja, a kormányfő egy saját alkotmányozói tanácsot hozott létre, amelynek a Salamon László által vezetett bizottsággal való "hatásköre és viszonya teljesen tisztázatlan a nyilvánosság számára". Úgy fogalmaz, hogy a legszélesebb nemzeti összefogást az biztosítaná, ha tudnák, "az alkotmányozási kimenetel a processzus eredményének, és nem a kormánypártok kétharmados súlyának függvénye". Véleménye szerint viszont az alkotmányozási eljárás eddigi méltánytalan egyoldalúsága alátámasztja félelmeiket. "Az egy politikai oldal általi alkotmányozás diktátuma eltántorít minket attól, hogy egy nem nyílt kimenetelű, átláthatatlan eljárásban részt vegyünk, ezért a bizottság munkájában a továbbiakban nem kívánunk részt venni" - írja a TASZ elnöke. 

Kitér arra is, hogy az eddig nyilvánosságra került alkotmányozási ötletek ellentétesek TASZ által vallott értékekkel. Példaként említi, hogy a kereszténység alkotmányba írása ellentétes a szekularizált államfelfogással, és sérti a polgárok egyenlőségét, a vallásszabadságot. Megjegyzi azt is, hogy a TASZ az emberi jogok védelmére alapult 16 éve, "így meglehetős nyugtalansággal tölt el minket, hogy rendszerváltás előtti elméletek inspirálják Önöket". Leszögezi, hogy az alapvető emberi jogok sem a törvényhozó kegyeitől, sem a kötelezettségek tejesítésétől nem függenek. 

Végül közli azt a véleményét, hogy a rendszerváltozással létrejött alkotmánynak bár "szerkezete, fejléce lehet poros", tartalma azonban a magyar történelemben először felel meg az önkorlátozó hatalom emberi jogokat tisztelő ideáljának. Kijelenti, hogy a TASZ szerint nincs alkotmányozási helyzet és az egyenlő emberek szabad közösségét a hatályos alaptörvény megfelelően szolgálja. Szerinte az eddig napvilágra került, az alkotmányozást érintő eljárási és tartalmi javaslatok viszont nem szolgálják ezt az eszményt. 

Eddig többek között a kisebbségi ombudsman, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a legfőbb ügyész és a Gazdasági Versenyhivatal elnöke juttatta el javaslatait az eseti bizottságnak, amely más felkértek mellett a parlamenti frakciók által javasolt civil szervezetek ötleteit is várja.