Orbán Viktor pénteken két interjút is adott két televíziónak; az egyikben a műsorvezető megkérdezte a miniszterelnököt, hogy tart-e a Fidesz népszavazást az új alkotmányról. Orbán úgy gondolja, hogy nem kell. De miért olyan érdekes kérdés ez? – tette fel a kérdést Török Gábor politológus.
Normál menetrend szerint 2010 októbere és 2014 tavasza között – azaz közel három és fél évig – nem kerülne sor semmilyen szavazásra Magyarországon (ellenben 2014-ben három választás is várhat majd az országra: parlamenti, európai parlamenti és önkormányzati). A ma még bénultnak látszó és helyét kereső ellenzék, tanulva a 2008-as népszavazás koalícióbuktató sikeréből, feltehetően fontosnak fogja tartani, hogy egy vagy akár több alkalommal kísérletet tegyen a számára kevés eredménnyel kecsegtető parlamenti döntéshozatal megkerülésére.
"Abban az esetben, ha a parlament nem konszenzussal fogadja el az új alkotmány – a pártok egyetértése ugyan nem teljesen kizárható, de azért inkább kevésbé valószínű –, az egyik lehetőség számukra éppen egy ezzel kapcsolatos népszavazás, pontosabban annak felvetése lehetne. Fontos ez a különbségtétel: értelmezésem szerint a ma hatályos alkotmány szerint ugyanis – bár ebben a szabályozás homályossága miatt volt már szakmai vita korábban, s talán lehet is még - egy ilyen megerősítő népszavazás nem érhető el a parlamenti többség támogatása nélkül" – olvasható a blogon.
Török Gábor teljes elemzését elolvashatja a politológus blogján.