Deutsch: reméljük, az EU-s pénzek elosztását nem módosítják
A Fidesz ellenzi a kohéziós alapok kiszámításának megváltoztatását – derült ki Deutsch Tamásnak, az Európai Néppárt magyar képviselőjének csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Deutsch szerint az Európai Unió három vezető testületéből kettő osztja ezt az álláspontot, míg az Európai Tanácsot a magyar EU-s elnökség idején, 2011 első félévében szeretnék meggyőzni.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta: 2010 első félévében a spanyol elnökség kissé csalódást keltett és a mostani, belga elnökségről is – hála az ottani instabil belpolitikai helyzetnek – nehéz lenne bármi jót mondani. Magyarország elnökségét épp ezért fölfokozott várakozás és „pozitív hozzáállás” előzi meg. A volt ifjúsági és sportminiszter úgy folytatta: 2011 első félévében, tehát a magyar EU-elnökség idején az Unióban várhatóan sok fontos döntés születik, például az Európai Parlament és az Európai Tanács ekkor fog foglalkozni a 2013 utáni költségvetés irányelveivel.
Az évi százhúsz-százhuszonöt milliárd eurós költségvetés harmincnyolc százaléka kohéziós politikára, negyvenkettő a közös agrárfejlesztésre megy el, míg az egyötöde minden másra. Magyarország e két kasszából kapja a legtöbbet. Hét év alatt a hazai önrésszel együtt mintegy nyolcezer milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére – tette hozzá Deutsch. Reményét fejezte ki, hogy a 2014. január 1-én kezdődő, következő hétéves ciklusban legalább ekkora lesz ez az összeg.
Mindezzel kapcsolatban komoly viták folynak az Európai Unióban – folytatta a kormánypárti politikus. E vita lényege, hogy a kohéziós alapból kizárólag az egy főre jutó GDP alapján vagy más mutatókat is figyelembe véve kapjanak-e támogatást a tagállamok? Deutsch szerint „Magyarország elemi érdeke”, hogy a jelenlegi szabályozás – vagyis, hogy az az ország jogosult, amelynél az egy főre jutó GDP nem éri el az EU átlagának háromnegyedét – ne változzék meg. Az európai parlamenti képviselő szerint az egy főre jutó GDP-nél jobb mutatót nem találtak ki. Példának hozta föl, hogy klímaváltozási mutatók alapján a Ruhr-vidék nincs jobb helyzetben, mint Bulgária legelmaradottabb vidékei, vagy egyes brit régiókban nem alacsonyabb a munkanélküliség, mint Északkelet-Magyarországon.
Deutsch szerint a regionális politikáért felelős EU-biztos, Johannes Hahn is egyetértett vele, az Európai Parlament és a Bizottság osztja a magyar álláspontot, így az Unió három csúcsszerve közül már csak a harmadikat, az Európai Tanácsot kell meggyőzni. Ennek – mármint a meggyőzésnek – 2011 első félévében, a magyar elnökség alatt jő el az ideje az Országgyűlés egykori alelnöke szerint.
A hvg.hu azt kérdezte a politikustól, hogy ebben a kérdésben mennyire van a magyar politikusok között konszenzus. Mind az előző, mind a mostani kormány idején egyetértés volt a pártok között arról, hogy a támogatás alapja az egy főre jutó GDP maradjon. Ezért is furcsa Deutsch szerint, hogy egynémely magyar szocialista EP képviselő az európai szocialista frakción belül vitatja ezt, „de ez csak meggondolatlanságból fakadhat”.
Deutsch szerint a nagy országok közül Német- és Olaszország kiáll a kohéziós politika folytatása mellett. Ugyanakkor Nagy-Britannia, Portugália, valamint Spanyol- Görög- és Franciaország a támogatások rendszerének a reformját sürgetik.
Portálunk afelől is érdeklődött, hogy mindezt a fejlett, befizető országok hogy fogják lenyomni saját választópolgáraik torkán. „A gazdaságilag fejlett országok közvéleménye tudja, hogy olcsóbb most anyagi áldozatot hozni, semmint később leszakadó országokat támogatni. Kelet-Közép-Európa államainak fejlődése a nyugati, fejlett országoknak is érdeke, hiszen az új tagállamok jelentős piacot jelentenek” – reagált kérdésünkre Deutsch.
A hvg.hu megkérdezte Deutschtól, hogy az elszakított országrészek magyar politikai szervezeteivel egyeztetnek-e, mielőtt az ő vélt vagy valós érdekeik védelmében föllépnek az Európai Unióban? „Könnyű helyzetben vagyunk az Európai Parlamentben, mert a huszonkét magyarországi magyar európai parlamenti képviselő mellett van még öt kárpát-medencei magyar képviselő: ketten a felvidéki Magyar Koalíció Pártja képviselői, hárman pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ közös listájáról jutottak be. Mind az öten néppárti képviselők. Az ő részvételükkel alakítjuk ki álláspontunkat, hozunk meg döntéseket. Papíron tizennégy fős, valójában tizenkilenc fős a magyar néppárti delegáció” – felelt kérdésünkre az európai néppárti politikus.
