Bírói függetlenség: Baka kritizál, Révész felülvizsgálna
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint sérti a bírói függetlenséget és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, ha parlamenti vizsgálóbizottság konkrét bírói döntéseket kíván felülvizsgálni és egyes bírákat felelősségre vonni, Révész Máriusz fideszes képviselő szerint viszont jogos a bíróságokkal szembeni kritika, ahogy korábbi bírói döntések felülvizsgálata is.
Révész Máriusz, a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes tagja a bizottság mai ülésének szünetében Baka András vasárnapi nyilatkozatával kapcsolatban újságíróknak azt mondta: ő volt az, aki kritikát fogalmazott meg korábban a bírósággal szemben és ezt a véleményét fenntartja. Révész szerint kérdéseket vet fel, ha 141 - kártérítéseket érintő - bírósági döntésből 137-et a másodfokon eljáró tanács megváltoztat, szerinte indokolt lett volna, ha a bíróság maga vizsgálja ki a történteket. Révész az albizottság szeptember 1-jei ülésén azt mondta, ügyészek és bírók felelősségét és alkalmasságát is vizsgálni kell a 2006 őszi eseményekkel összefüggő tömeges letartóztatások kapcsán.
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke ugyanakkor a hétvégén úgy fogalmazott: az Országgyűlés vizsgálóbizottságai a parlamenti ellenőrzés fontos eszközei, de az Alkotmánybíróság már 2003-ban arra figyelmeztetett, hogy ez a jogintézmény nálunk szabályozatlan. A parlamenti vizsgálóbizottság tevékenysége ott végződik, ahol a hatalmi ágak elválasztásának határai kezdődnek - mondta. Baka szerint nem fogadható el, ha parlamenti vizsgálóbizottság konkrét bírói döntéseket kíván felülvizsgálni és egyes bírákat felelősségre vonni, mert ez az igazságszolgáltatás függetlenségét csorbíthatja.
Európában teljesen szokatlan módon az albizottság az ügyben eljáró bírót hívott be - mondta Baka András. Hozzátette: igaz ugyan, hogy a vizsgálóbizottságok ülésén mindenki köteles részt venni, a kért tájékoztatást megadni, viszont minden bírót kötnek a rá vonatkozó szabályok, így például az, hogy konkrét ügyben nem adhat felvilágosítást.
Egy másik, meglehetősen nehezen kezelhető probléma, ha a bizottság iratokat kér a bíróságtól - mondta a főbíró, akinek ezzel kapcsolatban az a határozott meggyőződése, hogy konkrét bírósági ügyek iratai a büntetőeljárási szabályok értelmében nem adhatók ki.
Ha a vizsgálóbizottságok összetételét, eljárását, a bizottságnak más hatalmi ághoz való viszonyát nem szabályozza törvény, akkor fennáll annak a veszélye, hogy tevékenysége túlterjeszkedik lehetséges kompetenciáján. A vizsgálóbizottságok tevékenysége a közérdekű problémák feltárásának és a politikai felelősség parlamenti megállapításának nélkülözhetetlen színterei, ugyanakkor rendkívül rossz, a jogállami értékekkel ellentétes gyakorlat indulhat el, ha konkrét bírósági döntéseket egy másik hatalmi ág megkérdőjelez, felülvizsgál. Az Alkotmánybíróság több alkalommal is leszögezte, hogy "nincsen az Országgyűlésnek alárendelt hatalmi ág, s egyik hatalmi ág sem vonhatja el a másik jogosítványait" - mondta a főbíró.
Ugyanakkor hozzáfűzte azt is: léteznek olyan eszközök, módszerek, amelyekkel az igazságszolgáltatás működése során elkövetett hibák, jogsértések hatékonyan feltárhatók. Magyarországon el kell gondolkodni, hogy a rendelkezésre álló eszközök elégségesek-e, ezeket megfelelően használták-e, illetve a megerősítésükön. Ha egy parlamenti testület az igazságszolgáltatás tevékenységével kapcsolatban általános érvényű megállapításokat tesz, jelenségekre, tendenciákra hívja fel a figyelmet, akkor azt a bírósági vezetőknek szakmai szempontból komolyan kell venniük, az ebből adódó tanulságokat le kell vonniuk. Az azonban szintén jogállami követelmény, hogy mindenkor kizárólag az igazságszolgáltatáson belül folyhatnak le az egyes bírákat, bírósági ügyeket érintő vizsgálatok, születhetnek meg az ezekkel kapcsolatos döntések. Ellenkező esetben sérülnek a hatalmi ágak elválasztásának és a bírói függetlenségnek az európai értékei - fogalmazott Baka András.