"Ha Papcsáknak hasfájása van, fáradjon be a rendőrségre"
Kedden a budapesti Fehér Házban maratoni, három és félórás ülést tartott az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottságnak az az albizottsága, mely – létrehozóinak szándéka szerint – az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit hivatott vizsgálni. A magas testület meghallgatta Herczog László volt szociális és munkaügyi minisztert, Szűcs Erika országgyűlési képviselőt, volt szociális és munkaügyi minisztert és Székely Juditot, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium volt szakállamtitkárát.
A meghallgatás előzménye, hogy a Papcsák-jelentés számos visszásságot vélt fölfedezni Szűcs Erika miniszteri megbízotti tevékenységének körülményeivel kapcsolatban. A jelentés szerint Herczog Lászlót politikai és szakmai, Szűcs Erikát szakmai, Székely Juditot jogi felelősség terheli – közölte megnyitás gyanánt Czunyiné Bertalan Judit, az albizottság fideszes elnöke.
A jelentés szakmailag nem megalapozott és nem körültekintő, viszont koncepciózus – közölte Herczog László, aki hangsúlyozta, a jelentés sejtetéssel próbálja a meg nem talált tényeket bizonyítani. Véleménye szerint egyszerűbb lett volna őket megkérdezni a Szűcs Erikával kötött szerződésről és a Szűcs által végzett munkáról, mint megírni ezt a fércművet. Ez egy rendkívül rossz vizsgálati módszer – tette hozzá.
A volt miniszter hangsúlyozta: Szűcs Erika szerződése az Út a munkához programhoz kapcsolódott. Ennek keretében a magyarországi foglalkoztatáspolitika egyik kulcskérdéséről van szó; olyan embereket akartak munkához juttatni, akiknek elemi ismereteik sincsenek, sokan közülük funkcionális analfabéták. A munka dandárját Szűcs Erika végezte, még miniszterként.
A 2009-es kormányváltáskor ő (mármint Herczog – Sz. P.) lett az új miniszter. Rendszeresen kikérte elődje tanácsait. Fölmerült benne, hogy olyan valaki foglalkozzék ezzel a témával, akinek vannak önkormányzati ismeretei és ért a munka világához. Szakmailag Szűcs tűnt számára erre a munkára legalkalmasabbnak.
Az exminiszter szerint kulcskérdés, hogy Szűcs végzett-e munkát, márpedig végzett: először díjazás nélkül, majd 2009. szeptember 1-től díjazásért. A miniszteri megbízott száznegyvennyolc dokumentumot plusz egy összefoglalót készített. Mindez – mondta Herczog – öt kötetben megtalálható a minisztérium irattárában, a 10679-es iktatószám alatt, erről azonban Papcsák és munkatársai nem is érdeklődtek.
Nem biztos, nem sajtófigyelő
A volt miniszter arra hívta föl a figyelmet, hogy minisztersége alatt Szűcs Erika nem miniszteri biztos, hanem miniszteri megbízott volt – még akkor is, ha a média jelentős része biztosnak nevezte. Szűcs szeptember 1-től havi kilencszázezer forintot kapott, majd – mivel kevesebb lett a munka – ez lecsökkent négyszázötvenezerre – mondta el Herczog László, aki visszautasította a jelentés állítását, mely szerint miniszteri elődje egyszer miniszteri biztosként utazott ki az Európai Parlamentbe. Egyrészt nem biztos, hanem megbízott volt, másrészt egy szakmailag hasznos és indokolt tanulmányúton vett részt – egyébként egy fideszes politikussal együtt, s az utazást és a szállást a meghívó fél állta, a minisztérium csak napidíjat fizetett – fogalmazott Herczog.
Az egykori Bajnai-kormány minisztere úgy folytatta: a jelentésben foglaltak megalapozatlanok, lényeges tények kerülték el a szerzők figyelmét. Eszerint a minisztérium és Szűcs Erika között létrejött megbízási szerződésben volt tíz föladat, amiből a Papcsák-jelentés kiemelt egyet: a sajtófigyelést, amely azonban Szűcs munkájának körülbelül egytizedét tette csak ki, ráadásul komplexebb, monitoring feladat volt. Herczog szerint „a jelentés legbotrányosabb része”, hogy sajtófigyelésnek állítja be Szűcs Erika munkáját.
A szót átvevő Szűcs Erika miniszteri megbízottként végzett tevékenységéről az albizottság előtt azt mondta: eredményes munkát végzett, segítő kezet nyújtottak a legnehezebb helyzetben lévőknek, s az emberek nem a hipermarketben költötték el a pénzüket, hanem helyben. Nagy jelentőségű és sikeres program indult el tavaly áprilisban, értékelte önnön tevékenységét az ellenzéki képviselőnő.
Az MSZP képviselője laptopról kivetítve igyekezett bemutatni, hogy a száznegyvennyolc dokumentum harmincöt oldalas összefoglalóját ő készítette, valamint azt, hogy munkáját szerződésszerűen, folyamatosan teljesítette. „Nagyon remélem, hogy a miniszter úr által mondott iktatószám alapján a minisztériumban meg fogják találni a dossziékat” – fogalmazott Szűcs Erika.
Papcsákra mutatott Czunyiné
Czunyiné elismerte, hogy a programnak voltak hasznos elemei, de szerinte egy kistelepülés polgármesterére aránytalanul nagy terhet rótt – tette hozzá. A jelentést, illetve annak megállapításait nem az albizottság készítette, hanem Papcsák Ferenc – tette hozzá már-már mentegetőzve a fideszes képviselőnő.
Egy parlamenti bizottság, illetve annak albizottsága politikai testület, melynek ezért óvakodnia kellene attól, hogy úgy csináljon, mintha nyomozna – ezt már az öttagú albizottság egyetlen szocialista tagja, Szanyi Tibor közölte. „Ha Papcsáknak valami hasfájása van, fáradjon be a rendőrségre vagy az ügyészségre és tegyen följelentést” – tette hozzá. A baloldali politikus szerint sérelmes, hogy az érintetteket a Papcsák-jelentés elkészülte előtt meg sem hallgatták. Koncepciós eljárásról van szó – vélte. „Ha ezt Rákosi Mátyás látná, dörzsölné a tenyerét” – tette hozzá nagy beleéléssel. Amikor Czunyiné azt kérte Szanyitól, hogy kisebb vehemenciával adja elő magát, hozzátéve, hogy – célozva a szocialista Keller László hasonló tevékenységére – koncepciós eljárások a szocialisták kormányzása alatt voltak, Szanyi félhangosan úgy felelt: „Azt is utáltam.” Miután az albizottsági elnöknő „választási kampánybeszédnek” minősítette Szanyi hozzászólását, a szocialista politikus kivonult az albizottság üléséről.
Herczog pert fontolgat
A harmadikként szót kapó Székely Judit azt mondta: ő kérte, hogy eljöhessen és hallgattassék meg, sérelmez ugyanis bizonyos, a személyét érintő megállapításokat, amelyeket nem tudott eddig cáfolni. A Papcsák-jelentés elkészültét „nagyon furcsa eljárásnak” minősítő Székely arra hívta föl a figyelmet, hogy mindig szakember volt, sosem politikus, az első Orbán-kormány idején például helyettes államtitkár. Megerősítette a volt főnöke által elmondottakat, hogy nem sajtófigyelés, hanem sajtóelemzés volt Szűcs Erika egyik föladata.
A programot hosszan és részletesen bemutató Székely Judit úgy fogalmazott: abból, hogy nincsenek meg a dokumentumok, azt a következtetést levonni, hogy ezek nem léteznek, azt jelenti, hogy nem volt alapos a vizsgálat. A volt szakállamtitkár azt kérte az albizottság elnökétől, hogy kapja meg a kormánybiztos jelentését. „Készül egy jelentés rólunk, amit nem kaphatunk meg. Ez nonszensz” – tette hozzá Herczog László.
Válaszában Czunyiné a házszabályra hivatkozott. Eszerint ugyanis az albizottsághoz beérkező anyagokat nem szabad kiadni. Betekintésre igen, de ez már megtörtént – mondta, majd berekesztette az ülést.
A hvg.hu-nak Herczog László azt mondta: rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt polgári per indítását fontolgatják. „A legnagyobb sérelem nem engem ért, hanem Szűcs Erikát, mert őróla terjesztették el, hogy sajtófigyelésért kapott ellenérték nélkül magas díjazást, ami szemenszedett hazugság […]. Végig folyamatos munkát végzett.”
Szűcs Erikát arról kérdeztük, hogy a száznegyvenkilenc dokumentum valahol megvan-e Word dokumentumban, amire azt felelte, az anyag digitális változata részben megvan, részben nincs, de ami megvan, azt sem kérte tőle e-mailben történő elküldésre az albizottság.
A Papcsák-jelentés ítélete
Czunyiné Bertalan Judittól azt tudakoltuk, nem a hatalmi ágak összekeverése-e a Papcsák-jelentés azon megállapítása, miszerint Székely Juditot jogi felelősség terheli az ügyben, hiszen ennek megállapítása a bíróság feladata. „A mi bizottságunk ebben nem foglalt állást, nem is foglalhat állást” – válaszolta a kormánypárti képviselő, aki szerint, ha kiderül, hogy a Papcsák-jelentésben leírtak alaptalanok, akkor nincs ok jogi eljárást kezdeményezni. Ha van alapjuk, „akkor a mi kompetenciánk megáll a bizottsági döntéshozatalnál", s az ügyet át kell adni a nyomozati szerveknek.
Czunyiné szerint nem folynak egymásba a hatalmi ágak. "Én csak idéztem annak a summáját, ami a jelentésben szerepel, de a jelentés sem azt mondja, hogy 'megállapítja', hanem, hogy 'föltételezhető', tehát nem beszél kijelentő módban. A jogi felelősség megállapíthatóságát föltételezi, természetesen a számára rendelkezésre álló dokumentumok alapján" – finomította erőteljesen az albizottsági ülés elején saját maga által elmondottakat.
Szegő Péter
