2010. szeptember. 14. 15:34 Utolsó frissítés: 2010. szeptember. 14. 22:10 Itthon

Szijjártó tévedett, lehet népszavazást tartani az alkotmányról

Van olyan jogszabály, amelynek alapján kötelező erejű népszavazást lehet kiírni az új alkotmányról – nyilatkozta lapunknak Tóth Zoltán választási szakértő, az Országos Választási Bizottság volt elnöke. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője korábban azt állította, hogy nem lehet erről népszavazást tartani.

Mint arról beszámoltunk, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök azt javasolta, hogy az új alkotmány életbelépéséről népszavazás döntsön. Szintén szombaton Szíjjártó Péter miniszterelnöki szóvivő erre úgy reagált a Magyar Távirati Irodának adott interjújában, hogy „jelenleg jogszabály van, amely alapján ezt nem lehet megtenni”.

Tóth Zoltán választási szakértő ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta: a rendszerváltáskor megszületett a népszavazásról szóló törvény, amely kimondta, hogy amennyiben új alkotmány születik, arról ügydöntő erejű népszavazást kell kiírni.

A Horn-kormány idején komoly politikai viták voltak egyrészt az új alkotmány tartalmáról, másrészt a népszavazás szabályairól – fogalmazott a szakember. A Horn-kormány regnálásának legvégén új törvény született a népszavazásról, ami már nem tartalmazta azt a passzust, hogy népszavazást kellene kiírni az új alkotmányról. A népszavazási törvény – tette hozzá portálunk kérdésére Tóth – kétharmados, de – az alkotmány módosításával ellentétben – nem az összes, hanem csak a gombot nyomó képviselők több mint kétharmadának igen szavazata szükséges hozzá.

Szíjjártó tehát nem csapta le a magas labdát, hiszen Gyurcsány fölvetésére mondhatta volna, hogy éppen a szocialisták terjesztették be azt a népszavazási törvényt, amely nem ír elő ügydöntő népszavazást az alkotmányról. A szakember ezt azonban a következővel árnyalta: a miniszterelnöki szóvivő ezt valószínűleg azért nem mondta, mert 1998-ban a Fidesz is megszavazta az új törvényt.

Mindemellett három alkotmánybírósági határozat is foglalkozik az alkotmánymódosítással. Az Alkotmánybíróság expressis verbis kimondta, hogy burkolt alkotmánymódosításról nem lehet népi kezdeményezésre népszavazást kiírni, az Országgyűlés kezdeményezésére azonban igen. Ez a mostani jogi helyzet is – összegzett az Országos Választási Bizottság volt elnöke.

Tehát népi kezdeményezésre – azaz állampolgári aláírásgyűjtés következtében – nem lehet a témában népszavazást kiírni, de az Országgyűlés kétharmados döntése alapján igen. Kötelezőnek azonban nem kötelező a népszavazás kiírása – fűzte hozzá Tóth, hozzátéve, hogy akár véleményező, akár ügydöntő népszavazást is kiírhat az új alkotmányról a parlament. „Amit Szíjjártó Péter mondott, az pontatlan” – fogalmazott Tóth Zoltán.

Minderről megkérdeztük Gyurcsány Ferencet is, ő azonban egyáltalán nem kívánt nyilatkozni.

Szintén kíváncsiak voltunk Szíjjártó Péter véleményére is, aki a parlamenti patkóból azt üzente munkatársunknak, hogy mindjárt jön. Háromnegyed óra múlva, Orbán Viktor társaságában jött ki az ülésteremből, akkor azonban sietve távozott.

Szegő Péter

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.