Sukoró-ügy: őrizetbe vették Tátrai Miklóst
Őrizetbe vették Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt vezérigazgatóját, akit a Sukoró-ügy kapcsán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítanak - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.
A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint T. Miklós volt vezérigazgató mellett az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját is őrizetbe vette a rendőrség. Cs. Zsoltot bűnsegédlettel gyanúsítják. A főügyészség munkatársai házkutatást tartottak az említettek lakásaiban – ahol okiratokat és számítógépeket foglaltak le –, majd gyanúsítottként hallgatták ki őket az úgynevezett sukorói földcsere ügyében.
T. Miklós és Cs. Zsolt egyaránt panaszt jelentett be az őrizetbe vételi és a házkutatási határozatok, valamint a megalapozott gyanú közlése ellen. T. Miklós vallomást tett, míg Cs. Zsolt élt a hallgatás jogával. A gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését – írta Keresztes Imre főügyész. A közlemény szerint a főügyészség 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008 júliusában történt cseréjével összefüggésben.
A megalapozott gyanú lényege szerint a Magyar Állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett személy tulajdonát képező Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték.
A felek a szerződésben az állami tulajdonú ingatlanok összértékét – valótlanul – 1 084 010 100 forintban, a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanok összértékét – ugyancsak valótlanul – 787 400 000 forintban határozták meg. A szerződés arról is rendelkezett, hogy az ügyletben érintett magánszemélynek 296 610 100 forint értékkülönbözetet kell megfizetnie.
A csereszerződést a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2008. július 30-ai határozata alapján az MNV képviseletében a volt vezérigazgató – aki a Tanács tagjaként maga is részt vett a döntésben – írta alá, míg jogtanácsosként Cs. Zsolt értékesítési igazgató ellenjegyezte. Az ügyészség szerint a csereügylet előkészítésében T. Miklós és Cs. Zsolt is részt vett, amelynek során visszaélésszerűen alkalmazták az állami vagyonról szóló törvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes rendelkezéseit, megszegték az MNV több belső utasítását, valamint az ésszerű gazdálkodás követelményeit.
Az eljárás eddigi adatai alapján a csereszerződéssel érintett Velencei-tó melletti, 70 hektárt meghaladó sukorói terület – csereszerződés időszakára eső – összértéke 1 milliárd 818,3 millió forint. Ezzel szemben a csereszerződésben ezen sukorói területet 1 milliárd 84 millió forintban számították be. A csereszerződésben megjelölt és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége: 734,3 millió forint.
A csereszerződéssel érintett albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke – az eljárás adatai szerint – mintegy 193,8 millió forint (amelyből 15,1 millió forint értéket képvisel a 4. számú főút Monor-Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület). Ezzel szemben a csereszerződésben ezen albertirsai és pilisi ingatlanokat összesen 787,4 millió forintban számították be. A csereszerződésben megjelölt és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége 593,5 millió forint. A csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak. A csereügylet során összesen 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg.
Az eljárás jelen adatai szerint Cs. Zsolt és T. Miklós kötelességszegő magatartása folytán az MNV olyan szerződést hagyott jóvá, melynek teljesedése esetén az államot 1 327 513 077 forint vagyonvesztés éri. A csereszerződés alapján a tulajdonos-változásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére még nem került sor – olvasható.
A Pénzügyminisztérium 2009 februárjában koncessziós pályázatot írt ki játékkaszinó alapítására és működtetésére. Ugyancsak februárban adta hírül a Népszabadság, hogy King's City néven másfél milliárd eurós, azaz több mint 400 milliárd forintos turisztikai beruházásra készül Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez Joav Blum befektető úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserére a magyar államnak a Pest megyében található – összesen 183 hektáros – gyümölcsöseit.
Az év májusában Császy Zsolt, az MNV Zrt. értékesítési igazgatója dokumentumokat mutatott be annak alátámasztására, hogy jogszerű volt a csereügylet. Bajnai Gordon akkori miniszterelnök júniusban az egymásnak ellentmondó információk miatt vizsgálatot kért a pénzügyminisztertől, hogy történt-e szabálytalanság a beruházás ügyében.
Budai Gyula 2009 júliusában, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatójaként az Állami Számvevőszék nem hivatalos jelentésére hivatkozva közölte: szerinte Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Veres János volt pénzügyminiszter és Tátrai Miklós "cinkosa az ingatlanpanamának", amelyben jó minőségű, jó helyen lévő, több mint egymilliárd forint értékű állami földet rossz helyen lévő, értéktelen gyümölcsösért cseréltek el.
2010 márciusában a főügyészség tanúként hallgatta meg Bajnai Gordont (2008 májusában nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter volt), majd áprilisban Gyurcsány Ferencet is meghallgatták. Június 11-én Orbán Viktor kormányfő Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselőt miniszterelnöki megbízottá nevezte ki: feladata "az állami földek jogellenes elherdálásának" felderítése.