Változtatott múlt héten benyújtott alkotmánymódosítási javaslatán a fideszes Lázár János és Kocsis Máté: e szerint a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésüket követően nem öt, hanem csak három évig nem lehetnének polgármester- vagy képviselőjelöltek. Az Index információja szerint a fideszes Borkai Zsolt, Győr polgármestere hétfőn, a honvédelmi bizottság ülésén szembesült azzal, hogy már az őszi önkormányzati választáson élne az új szabály, ami őt is érinti. Merthogy Borkai 2006-ban szerelt le, így ha átment volna az öt éves korlát, nem indulhatott volna az önkormányzati választáson. Amikor ez az ülésen világossá vált, a bizottság elnöke, Kocsis Máté azonnal szünetet rendelt el.

Az MTI megkeresésére Kocsis Máté, a honvédelmi bizottság elnöke azt mondta, a testület ülésén vita alakult ki arról, hogy indokolt-e azonnal egy ilyen hosszú időtartamra, öt évre bevezetni ezt a rendelkezést. Hangsúlyozta, a cél a rendvédelmi szervek depolitizálása, azonban hétfőn - miután mind a szakbizottság, mind pedig a Fidesz-frakció tagjai közül kezdeményezték az öt év lecsökkentését - visszavonták indítványukat, és újat adtak be, amelyben "első körben" három évet javasolnak.

Ennek alapján az alkotmány érintett pontja úgy szólna: "a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán."

 Harangozó Tamás, a testület szocialista tagja szerint a bizottsági ülésen történt "közjátékból" egyértelműen kiderült, hogy a kormánypárti frakcióban ülők sem mindig tudják, mi van az általuk benyújtott törvényekben. Az MTI-nek nyilatkozva felidézte: az ülésen a hatálybalépésre vonatkozó pontosító kérdést a fideszes Borkai Zsolt tette fel, amire a kormány képviseletében a Belügyminisztérium helyettes államtitkára megerősítette, hogy ezek a szabályok már az őszi önkormányzati választásokon érvényesek lennének és így derült ki, hogy rá is vonatkoznának.

Harangozó Tamás szerint a kormánypárt frakciójában ülő képviselő elgondolkozhat azon, hogy a képviselői mandátuma is csak annak köszönhető, hogy korábban még a Fidesz nem volt kormányon, hiszen képviselőnek és polgármesternek sem indulhatott volna.

Harangozó Tamás álságosnak és nevetségesnek nevezte azt a bizottsági ülésen elhangzott indoklást, miszerint egy rendőr vagy például egy titkosszolga olyan információhoz juthat hozzá, ami a politikai ellenfeleire nézve dehonesztáló lehet. Ezen az alapon a nemzetbiztonsági bizottság tagjai sem indulhatnánk a semmilyen posztért, hiszen ők is hozzájuthatnak titkos információkhoz - jegyezte meg.

A törvénymódosítási javaslatot Lázár János Kocsis Máté múlt héten nyújtotta be. Az alkotmány eddig csak azt tiltotta, hogy a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai munkájukkal párhuzamosan politikai szervezetek tagjai, aktivistái, jelöltjei legyenek. Az új szöveg szerint viszont a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő öt évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán.