Csökken a kisebbségi önkormányzati képviselők száma
Az Országgyűlés hétfőn úgy döntött: csökkenti a megválasztható települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát.
A Ház 302 igen szavazattal, 55 nem szavazattal hozta meg döntését. A javaslatot a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői támogatták, az MSZP és az LMP frakciója ellenezte. A Hargitai János és Szászfalvi László kereszténydemokrata politikusok által kezdeményezett változtatás célja, hogy a helyi önkormányzati képviselők létszámával párhuzamosan csökkenjen a kisebbségi önkormányzati képviselők száma is.
A kihirdetése napján életbe lépő törvény, amelyet már az idei kisebbségi önkormányzati választáson alkalmazni kell, kimondja, a kisebbségi választópolgár a korábbi öt helyett legfeljebb négy jelöltre szavazhat saját településén. A választás megtartásához ugyanennyi jelöltre van szükség, míg képviselő a négy legtöbb szavazatot kapó jelölt lehet.
A területi kisebbségi önkormányzati választáson a megválasztható képviselők száma kilencről hétre csökken. Ez alapján a választást akkor lehet megtartani, ha a jelölőszervezetek által állított listákon is összesen legalább hét jelölt van.
A törvénymódosítás a kisebbségi önkormányzati képviselők közgyűlésének létszámát is érinti. A megalakult települési kisebbségi önkormányzatok számától függően továbbra is 15, illetve 53 fő között változhat ezen testületek tagjainak száma, ám a korábbival megegyező méretű közgyűlés felállásához az esetek többségében az eddiginél kétszer több települési kisebbségi önkormányzat megalakulására van szükség.
A változtatások érintik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt is, így a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány elnöke a jövőben nem a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal mindenkori elnöke, hanem a kormány által kijelölt kuratóriumi tag lesz.