A parlament kedden a kormánypártok, valamint az LMP és a Jobbik frakcióinak támogatásával fogadta el az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló fideszes határozati javaslatot, amelyben az Országgyűlés megkövet minden ártatlan áldozatot, és bocsánatot kér az ország mindazon polgáraitól, akiket 2006-ban - augusztus 20-án, illetve az ősz folyamán - akár az állami vezetők mulasztásai, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért. A törvényhozás erkölcsi és  anyagi kártérítésről is rendelkezett.
   
Gulyás Gergely - aki Lázár János, Balog Zoltán és Ékes Ilona fideszes képviselőkkel közösen jegyezte az indítványt - hangsúlyozta: a javaslat csak olyan igények tekintetében hozza előre a kártérítések kifizetését, amelyek bíróság előtt is alappal lennének érvényesíthetőek.
   
Kiemelte, hogy a határozat egyértelműen rögzíti, hogy az állam kártérítést fizet azoknak, illetve azokra tekintettel, akik a 2006. augusztus 20-i tűzijáték során a rendezők mulasztása miatt életüket vesztették vagy súlyos sérüléseket szenvedtek. Az elfogadott szöveg alapján kártérítésre jogosultak azok is, akik 2006. szeptember 17. és október 25. között rendőri erőszak áldozatává váltak.
   
A határozat szigorú feltételeket rögzít a kártérítésekre való jogosultság megállapításakor: csak akkor áll fenn az állam részéről kártérítési kötelezettség, ha a követelés jogalapját tekintve megalapozott, összegszerűen pedig nem eltúlzott - mutatott rá.
   
Mint mondta, a tűzijáték esetében Szabó Máté ombudsmani jelentése, illetve "a fő politikai felelős, Szilvásy György" által készített jelentés alapján is egyértelmű, hogy az állam a jogszabályokat megsértve, felelőtlenül járt el, amikor nem halasztotta el a tűzijátékot.
   
A jogosultak köre is pontosan meghatározható, mivel három és fél éve folyamatban van egy per, melyben a tűzijáték 37 áldozata, illetve az elhunytak hozzátartozói együttesen léptek fel a tűzijáték lebonyolításáért felelős állami szervekkel szemben - folytatta. Az előterjesztők azt szeretnék, ha a július 12-i tárgyaláson már jóváhagyott egyezség születne a kártérítésekről. A végső cél, hogy augusztus 20-ig, a történtek negyedik évfordulójára rendezzék a károkat - jelezte.
   
Gulyás Gergely elmondta: az őszi rendőri erőszak áldozatai esetében mintegy 60-80 olyan személy lehet, akik még nem részesültek kártérítésben és a határozat alapján jogos követelésük kifizetésére sor kell, hogy kerüljön. Elsősorban azokról lehet szó, akiknek az esetében a kártérítési per a bíróságon folyamatban van, illetve, akik nem indítottak kártérítési pert, annak ellenére, hogy az ügyészség megállapította, hogy a velük szemben eljáró rendőr bűncselekményt követett el.
   
Ezekben az esetekben rendőri azonosító szám hiánya miatt többnyire nem lehetett felderíteni a bűncselekmény elkövetőjét, de ha megállapítható, hogy az elkövető rendőr volt, úgy a rendőrség, mint munkáltató a polgári jog szabályai szerint helytállni tartozik - mondta. A képviselő bízik benne, hogy a kártérítések kifizetésére ezekben az esetekben is a magyar államigazgatásban korábban ismeretlen gyorsasággal, legkésőbb idén október 23-ig sor kerül.
   
A határozat szerint nem fizethető kártérítés azokban az esetekben, ahol a kártérítésről már jogerős ítélet, vagy egyezség született - mondta. Nem kaphat az sem kártérítést, aki az események során bűncselekményt követett el, függetlenül attól, hogy a vele szembeni rendőri fellépés arányos vagy aránytalan volt.