Ősztől kevesebb önkormányzati képviselő lesz
Az Országgyűlés elfogadta a kisebb képviselő-testületekről szóló törvényjavaslatot. Szintén ma szavaztak az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról is.
Név szerinti szavazással az Országgyűlés elfogadta a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot, amely alapján ősztől kisebb létszámúak lesznek az önkormányzati képviselő-testületek. Az MTI összesítése szerint a képviselők közül 258-an szavaztak igennel, 93-an nemmel. Az előterjesztésre igennel szavazott a Fidesz- és KDNP-frakció, az MSZP és a Jobbik képviselői viszont elutasították azt. A zárószavazáson nem vettek részt a Lehet Más a Politika (LMP) képviselői, mert nem értenek egyet a törvénnyel.
Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese elfogadhatatlannak nevezte az előterjesztést. Nem tartotta helyesnek, hogy alig pár hónappal a választások előtt módosítják a szabályokat. Hozzátette: a szükséges ajánlószelvények számát nem növelni kellene, hanem meg kellene szüntetni a rendszert, amivel kapcsolatban számos visszásság merült fel. Hangsúlyozta: a kormánytöbbség ezzel a javaslattal rossz irányba indult el, ez a javaslat nem a nemzeti egység javaslata, hanem pártpolitikai célú. A politikus ezért sárga lapot mutatott fel a kormánypártoknak, majd a frakció elhagyta az üléstermet. Lezsák Sándor levezető elnök megjegyezte: sajnálja, hogy a képviselők kivonultak, mert a sárga lapot a jegyzőkönyvhöz kellett volna csatolni.
A törvényjavaslatot a Jobbik is kifogásolta és szintén elfogadhatatlannak nevezte, szerintük a kisebb szervezetek nem fognak tudni "rajtkőhöz" állni. Apáti István szerint egy "meglehetősen diktatórikus" jellegű törvényről van szó. Kifogásolta azt is, hogy a kormánytöbbség nem támogatta a módosító indítványaikat. Szerinte "a baj igazi arca" a 10 ezer feletti lélekszámú településeken és a fővárosi kerületek esetében mutatkozott meg, mivel a kormánypártok "egészen elképesztő, szélsőséges módon eltorzították" az egyéni kerületi és a kompenzációs listán a mandátumkiosztás arányait. Apáti István szerint ugyancsak "eltorzították" a kompenzációs listaállítás szabályait. Hozzátette: értetlenül állnak a szükséges ajánlószelvények számának megemelése előtt is.
Az egyik előterjesztő, a fideszes Kósa Lajos szerint nem szűkítik a jelöltállítás feltételeit, és a törvényjavaslatról - beterjesztése előtt - konzultáltak az önkormányzati szövetségekkel is. Hozzátette: a szövetségek támogatták és jónak tartották a javaslatot. A kormánypárti politikus szerint "nem fűnyíróelvszerűen" csökkentik a képviselő-testületek számát, hanem messzemenően figyelembe vették a működőképességet. Kósa Lajos az ajánlószelvényekkel kapcsolatos észrevételekre közölte: "úgy értékeljük, hogy nem szűkítettük érdemben, csak egyértelművé tettük az önkormányzati választásokon milyen feltételekkel lehet valaki jelölt". Azt kérdezte, mennyire demokratikus az LMP által javasolt rendszer, hogy ajánlószelvény helyett kaucióval lehessen valaki jelölt. Szerinte figyelembe vették az ellenzék javaslatait, így azt is, miszerint a kompenzációs listára nem kerülnek fel a mandátumot szerzett szavazatok.
A név szerint szavazás során a jobbikos képviselők betűről betűre felmutatták az "egypártrendszer" feliratot, majd a szavazás eredményének hivatalos bejelentése után egy transzparenst tartottak fel az ülésteremben, amelyre az volt írva: "Az önkormányzatiság élt 20 évet".
A jogszabály szerint már idén ősztől csökken az önkormányzati képviselő-testületek létszáma. A törvény egyes esetekben szigorúbb követelményeket rendel a jelölt- és a listaállításhoz, és felváltja az 1990-ben elfogadott, azóta többször módosított, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt.