Az új kormányprogram és a régi-új miniszterelnök
Szombaton a magyar országgyűlés megválasztotta miniszterelnöknek Orbán Viktort. A szavazáson 261 igen és 107 nem szavazat mellett kapott kétharmados többséget az új miniszterelnök. Orbán Viktor megszavazása mellett a kormányprogramot is elfogadta a Parlament. Orbán Viktor korábban, 1998 és 2002 között már állt magyar kormány élén.
Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: egy demokráciában is lehet forradalom, amikor a kormányprogram vitájára reagált. Soli Deo Gloria - Egyedül Istené a dicsőség - ezzel zárta a kormányprogramról szóló vitát.
Előtte viszont reagált néhány ellenzéki kérdésre is. "Akik ezt kérték, azok valójában arra tettek javaslatot, hogy már most folytassuk le a következő négy év vitáit" - reagált Orbán arra, hogy az ellenzék konkrétumokat kért számon a kormányprogramon. Szerinte viszont lépésről lépésre kell haladni.
Az országgyűlés egyetlen szavazással döntött a programról és a kormányfő megválasztásáról. A képviselők közül 261-en igennel, 107-en nemmel szavaztak, tartózkodás nem volt. Igennel szavazott 225 fideszes, 36 KDNP-s képviselő, nemmel voksolt 54 szocialista, 40 jobbikos és 13 LMP-s képviselő. A szavazástól 18 képviselő maradt távol. A kormányfő ezt követően a történelmi zászlók előtt letette esküjét, majd a képviselők elénekelték a Himnuszt. Az esküokmány aláírása után Orbán Viktornak gratuláltak a parlamenti pártok elnökei, illetve frakcióvezetői, ezután az új kormányfő a páholyba ment, ahol Sólyom László köztársasági elnökkel is kezet fogott.
Orbán: a Fidesz-KDNP kezdje el az új alkotmány kidolgozását
A hétfőn 47 éves Orbán Viktor a Nemzeti Együttműködés Programja címet viselő kormányprogram zárszavában felidézte, 97 hozzászólás volt a vitában programhoz. Hangsúlyozta, összességében alig talált a felszólásokban felé áradó rosszindulatot, ártani akaró vagy bántó szándékot, ugyanakkor néhány fontos kérdésben a program vitájában súlyos véleménykülönbségekre derült fény, egyebek közt arról, hogy volt-e forradalom az áprilisi választásokon. Véleménye szerint akik vitatkoztak azzal, hogy áprilisban a szavazófülkékben forradalom zajlott le, azt mondják, demokráciában nem lehetséges olyan forradalom, amely nem a demokrácia megdöntésére irányul. Közölte: ezt az érvelést az osztályharcra alapuló, hatalomközpontú történelemoktatásnak tudja be, ő azonban egy másik iskolát képvisel, amely szerint ez igenis lehetséges: egy demokráciában lehetséges mély, átható, tartós változás, amely alapjaiban változtatja meg az életet. Egy demokráciában a forradalom csak alkotmányos lehet - összegezte.
Orbán Viktor azt kérte a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciójától, hogy a jövő héten indítsa el az új alkotmány elkészítésének munkafolyamatát. A vitában elhangzott kifogásokra reagálva kifejtette: voltak, akik azt kritizálták, hogy hiányoznak a programból az intézkedések, az iránytű önmagában nem elégséges, hogy kiadjon egy programot, hiányzik a bevételi oldala, számok nélkül nincsenek célok, az eszközöket fel kell sorolni egy kormányprogramban. Orbán Viktor szerint akik ezt kérték, arra tettek javaslatot, hogy "már most folytassuk le a következő négy év legfontosabb vitáit". A Fidesz elnöke ezzel szemben úgy látja: először meg kell egyezni a legfontosabb célokban, azokat lépésről lépésre meg kell közelíteni, majd a parlamentben meg kell vitatni, erre pedig lesz is mód.
Közölte azt is, reményei szerint a jövő héten a Varga Mihály Fidesz-alelnök vezette gazdasági tényfeltáró bizottságnak legalább a közbülső jelentését megkaphatja a kormány. Szólt a társadalmi szerződést érintő felvetésekről is, és megerősítette, a választásokkal jött létre a társadalmi szerződés, amelynek alapja a Fidesz és a KDNP választási programja, ezért emelte be a választási programot is a kormányprogramba. Szerinte az elmúlt húsz évet elitpaktumok uralták, és nem társadalmi szerződések. Hozzátette, nem vitatja ugyan, hogy elit megállapodások létre jöhetnek, de ezek kizárólag a választói akarat érvényre juttatását célozhatják, különben szembe fordulnak az emberek akaratával.
Orbán Viktor azt kérte a képviselőktől, "dolgozzunk együtt, és ne arról vitatkozzunk, hogyan kellene dolgozni". Szerinte ha a kormányzópárt nemcsak nagynak, hanem erősnek is látszik, az azért van, mert sok, nagyon sok, több millió ember vállán áll. Úgy fogalmazott: "sok millió magyar ember vállán állunk, akiket munkánkkal szerényen és alázattal kell szolgálnunk". "Soli Deo Gloria. Egyedül Istené a dicsőség" - zárta szavait Orbán Viktor.
A kormányprogram részletei
A kormányprogram elfogadásához és a miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének, azaz 194 képviselőnek, az igen szavazatára volt szükség. Az Országgyűlésnek egy hete benyújtott Nemzeti Együttműködés Programja című országgyűlési határozatról összesen tíz órában vitáztak a képviselők a héten. A 85 oldalas dokumentumnak az előszó mellett három nagy fejezete van: a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, a Nemzeti Együttműködés Rendszere és a Nemzeti ügyek. Utóbbi öt témára oszlik: a gazdaság talpra állítására, a rendre, az egészségügy megmentésére, a szociális biztonság megteremtésére, valamint a demokratikus normák helyreállítására.
Orbán Viktor a programhoz írt előszavában hangsúlyozza: számára a XXI. században a modern kormányzás mottója úgy hangzik: a győztesnek nem igaza, hanem feladata van; "a győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa az igazát, hanem azt, hogy tegye a dolgát, teljesítse a feladatát". A családok megerősítését, a gyermekvállalás elősegítését, az otthonteremtés és lakhatás támogatásának területén a dokumentum fontos célként jelöli meg a fogyatékossággal élők helyzetének javítását, a cigányság körülményeinek jobbítását, társadalmi beilleszkedésük elősegítését, a nyomor enyhítését, az idősek biztonságát. A program szerint az új kormány nemzeti ügynek tekinti, hogy a leköszönő kormány számoljon el az adófizetők pénzével, az EU-ból érkező támogatásokkal, az állami gazdasági társaságok működésével és pénzügyi támogatásaival. Leszögezi, hogy a szocialisták elszámoltatásának fontos eszköze a társadalmi nyilvánosság.
Új társadalmi szerződés
A kormányprogramban az szerepel a jelenlegi népegészségügyi helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti, ezért kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése. Magyarországon jelenleg GDP-arányosan egy százalékkal, közel 300 milliárd forinttal kevesebb pénz jut az egészségügyre, mint szomszédainál, ezért az új kormányzati ciklus során cél, hogy ez az arány javuljon. A dokumentum gazdasági fejezete tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely megteremtésének ígéretére épül, abban a Fidesz-KDNP-kormány vállalást tesz az adó- és bürokrácia egyszerűsítésre, arra, hogy bevonja a vállalkozásokat a jogszabályalkotásba, és hogy nyugat-európai szintre viszi le a forintkamatokat. A dokumentum rögzíti, hogy az elmúlt nyolc év kudarcaira, gazdasági és társadalmi versenyképesség hanyatlását előidéző kormányzati politikájára a Fidesz kormányzati válasza a joguralomra, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a felelősségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására, a felelősségteljes politizálásra és az emberek iránt érzett felelősségtudatra épül.
Orbán Viktor szerint az áprilisi országgyűlési választásokon megköttetett az új társadalmi szerződés, a törvényhozás megbízatása pedig az, hogy a következő négy évben alkossa meg az ország új alkotmányát.Orbán Viktor 1963. május 31-én született Székesfehérvárott. Édesapja mezőgazdasági üzemmérnök, édesanyja gyógypedagógus, logopédus. 1981-ben érettségizett szülővárosában, a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán. Tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, a jogi diplomát 1987-ben szerezte meg. 1983-ban egyik alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (mai nevén: Bibó István Szakkollégiumnak), 1984-ben pedig több társával együtt létrehozták a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget.
Az egyetem befejezése után szociológus gyakornokként néhány hónapot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében dolgozott, majd 1988 áprilisától tagja lett a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoportnak. 1989 őszétől az Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politikai filozófia történetét tanulmányozta. Ösztöndíját az országgyűlési választások közeledtével, 1990 januárjában félbeszakította.
1988 márciusában többedmagával megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz), amelynek nevét 1995 áprilisában Fidesz - Magyar Polgári Pártra, 2003-ban Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre változtatták. 1988 márciusától fél éven át a Fidesz egyik szóvivője, majd 1988 októberétől egy évig, és 1990-93-ban is a szervezet országos választmányának tagja volt.
1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál, a Hősök terén elmondott beszéde nyomán - amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását követelte - országosan ismert politikussá vált. 1989 nyarán a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját.
1990 óta országgyűlési képviselő, 1990-93-ban pártja parlamenti frakciójának vezetője, az 1994-es választások utáni ciklusban az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának elnöke volt.
1993 áprilisában - a szervezeti szabályzat megváltoztatása után - megválasztották a Fiatal Demokraták Szövetsége elnökének. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé alelnöke, 1993 januárjától a szervezet végrehajtó bizottságának tagja volt.
1998-ban a választásokat pártja, a Fidesz - Magyar Polgári Párt nyerte meg. 1998. július 8. és 2002. május 27. között ő vezette a Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányt.
A 2000. januári Fidesz-kongresszus szétválasztotta a pártelnöki és a miniszterelnöki posztot, s így a párt vezetését Kövér László vette át. A 2002-es parlamenti választások után országgyűlési képviselőként dolgozott. 2003 óta ismét ő a párt elnöke.
2001 végétől a Demokratikus Közép Internacionálé (CDI), 2002-től az Európai Néppárt alelnöke.
A 2010. évi választásokon a Fidesz-KDNP közös lista kétharmados többséget szerzett a parlamentben, s ezután Sólyom László államfő az Országgyűlés alakuló ülésén őt javasolta miniszterelnöknek. 2010. május 29-én az Országgyűlés miniszterelnökké választotta.
