Hétfőn derült ki, hogy jogerős az áprilisi országgyűlési képviselő-választás eredménye, miután valamennyi jogorvoslati lehetőség lezárult. A Legfelsőbb Bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította az országos listás mandátumok kiosztásáról szóló, az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet. További jogorvoslatnak már nincs helye. 

A KEH még április 26-án tájékoztatta az MTI-t arról: Sólyom László levélben fordult az Országgyűlésbe jutott pártok vezetőihez, amelyben jelezte, hogy május 14-re, péntekre tervezi összehívni az új összetételű törvényhozás alakuló ülését. Még május 5-én, az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő megbeszélésen a Fidesz-KDNP javasolta azt, hogy egy órakor üljön össze az alakuló ülés. 

A tervek szerint a törvényhozás alakuló ülését az államfő nyitja meg, majd a Himnusz elhangzása után beszédet mond. Ezt követően a köztársasági elnök bejelentést tesz a megbízólevelek átvételéről és felkéri az ülés vezetésére a korelnököt és a korjegyzőket. A fideszes Horváth János korelnökként mond beszédet, majd bejelenti, mely képviselőknél áll fenn összeférhetetlenség. 

Az Országgyűlés vita nélkül hallgatja meg a választási beszámolókat. Az első öt igazolt képviselőből álló mandátumvizsgáló bizottság jelentést tesz a korelnök és a korjegyzők által végzett mandátumigazolás eredményéről. Majd a képviselők szavaznak a választási beszámolókról; ezt követően pedig ismertetik az igazolt képviselők névsorát. 

A napirend szerint ezután következik a frakciók megalakításának és vezetőik nevének bejelentése. A képviselők titkos szavazáson választják meg az Országgyűlés tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket és a jegyzőket. Az eredmény ismertetését követően megalakul a házbizottság, és az elnöklést átveszi az új elnök a korelnöktől. 

A tervek szerint ezt követően három beszéd hangzik el. Először az Országgyűlés új elnöke szólal fel, a Fidesz Schmitt Pált jelölte erre a posztra. Felszólal Bajnai Gordon leköszönő miniszterelnök, aki bejelentést tesz a kormány megbízatásának megszűnéséről. A köztársasági elnök javaslatot tesz az új miniszterelnök  személyére, és várhatóan Orbán Viktor már miniszterelnök-jelöltként emelkedik szólásra.

A napirend szerint ezután döntenek a képviselők arról az országgyűlési határozati javaslatról, amely a parlament bizottságairól, azok tisztségviselőiről, tagjainak megválasztásról szól. 

A Fidesz-KDNP április 25-én, a 2010-es országgyűlési választások második fordulóján megszerezte a kétharmados parlamenti többséget. Sólyom László köztársasági elnök még aznap este az Országos Választási Központban jelentette be, hogy a lehető legkorábbi időpontra kitűzi az Országgyűlés alakuló ülésének időpontját. Mint mondta, az ország érdeke, hogy minél hamarabb megalakuljon az új kormány. Közölte, a választás eredménye egyértelmű, a győztes párt, a Fidesz-KDNP példátlanul erős felhatalmazást szerzett a következő négy évre. 

Az államfő április 28-án jelentette be, hogy Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltjét jelöli kormányfővé az Országgyűlés alakuló ülésén. Orbán Viktor akkori nyilatkozatában közölte, a leendő kormány az ország háromharmadát szolgálja majd.