Kitiltják a televíziós kamerákat a tárgyalótermekből?
A fővárosi bíróságok túlterheltebbek, mint a vidékiek; a probléma megoldásának módjait keresik a bírósági vezetők. Egyebek mellett ez derült ki Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének hétfő délutáni budapesti sajtótájékoztatóján, illetve Gatter Lászlónak, a Fővárosi Bíróság elnökének a hvg.hu számára adott interjújából.
Magyarország összes bírájának huszonhét százaléka dolgozik a Fővárosi Bíróságon (FB), de a bizonyos ügycsoportokban elintézett ügyeknek akár fele is a FB-hez tartozik – jelentette ki Baka András. Ami itt történik, az kihatással van az összes bíróság megítélésére. Az FB számos problémával küzd: már a két világháború között is erősen leterheltek voltak a bírák, az ötvenes évek centralizációja pedig „valószínűleg túlzott volt”.
A Kulcsár-ügyre vonatkozó újságírói kérdésre Baka úgy reagált: a bíróságok föl vannak készülve az ilyen ügyekre, de probléma, hogy sok ilyen van. Megjegyezte: a Kulcsár-perről – mint általában konkrét ügyekről – nem szívesen nyilatkozik, de óriási ügyről van szó: 841 kilogramm a teljes iratanyaga.
Az ítélkezési nyilvánossággal kapcsolatban ugyanő azt mondta: a bírósági tárgyalás nyilvánossága már a XV. századtól alapkövetelmény. Az természetes, hogy lehet jegyzetelni. De ez – szerinte – nem jelenti azt, „hogy egy időben a nyilvánosság összes eszköze jelen van”. Úgy fogalmazott: Európa legtöbb országában a tévékamerákat nem engedik be a tárgyalóterembe. Esetleg a tárgyalás elején vágókép készíthető, aztán csak az ítélethirdetéskor engedik be a kamerákat ismét, közben azonban nem lehetnek jelen. „Luxemburgban például egyáltalán nem engedik be a kamerákat. Sok helyen semmilyen elektronikus eszközt nem lehet bevinni, noha ennek az ellenőrizhetősége a mai világban korlátozott. Magyarországon viszont azt hiszik, az a normális, hogy kamerával követni lehet a tárgyalást” – mondta.
Magyarországon szabályozatlanok a viszonyok – mutatott rá Baka –, nincs igazságügyi tájékoztatási törvény és hiányzik a tárgyalótermi nyilvánosság egységes szabályozása. Példának azt hozta föl, hogy a büntető- és a polgári eljárásjog ma nem egyformán szabályozza ezt a kérdést: a büntetőügyben eljáró bíró megtilthatja a fölvételkészítést, a polgári ügyben eljáró viszont nem, ő csak a fölvétel készítésének módját szabályozhatja. Egyforma szabályozásra van szükség, fejtegette, és közvetve utalt arra, hogy a nyilvánosság vonatkozásában a polgári ügyekre is a büntetőügyekben jóváhagyott rendelkezéseket kellene érvényesíteni.
Úgy folytatta: az Állami Számvevőszék szerint az igazságszolgáltatás évek óta alulfinanszírozott. Most mégis kétmilliárd forintot vontak el, viszont több föladat áll a bíróságok előtt. „Költségvetési problémáink lesznek.” Felhívta a figyelmet: esetleg csökkenteni kell a Pesti Központi Kerületi Bíróság centralizációját és több kerületi bíróságot kell létrehozni. Elfogadhatatlan, hogy Budapesten tovább tart a bírósági ügyek intézése, mint vidéken – tette hozzá.
Egy másik újságírói kérdésre az LB elnöke úgy reagált: a bírókat ért fenyegetések száma 2009-ben lényegesen nem nőtt. Szerinte határozott összefüggés van a rendkívüli események – bírákat ért fenyegetés, bombariadó, Molotov-koktél bedobása stb. – és a bírósági épületek állapota között. Hozzátette: a bírákat időnként minősíthetetlen támadások és megjegyzések érik a tárgyalóteremben, de azon kívül is, például az iratokban, levelekben. Baka úgy vélte: ez ellen igazán hatékony védelme a bíróságoknak nincs, de szándékában áll fölhívni erre a jogalkotó figyelmét. Egy további újságírói kérdésre válaszolva, sürgette az az igazságügyi tájékoztatási törvény mielőbbi életbe léptetését.
Megkérdeztük Gatter Lászlót, az FB elnökét, meddig tart átlagosan egy büntető és egy polgári per Budapesten és mennyivel tér el az országos átlagtól. Gatter szerint erre nehéz válaszolni, még a fővároson belül működő kerületi bíróságok között is jelentős különbségek vannak. Például a II-III. Kerületi Bíróságon az országos átlagnak megfelelő sebességgel fejeződnek be a büntető- és a polgári ügyek, az egy gyorsan működő, hatékony bíróság. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) viszont – legalábbis, ami a büntetőügyeket illeti – az országos átlagnál lassabb az ügymenet. Tehát még a fővároson belül is nagy a szórás. Minden bíróságon van olyan ügy, amely több mint öt éve folyik. A főváros kerületi bíróságain a polgári ügyeknek hetven, a büntetőügyeknek pedig ötvenhat százaléka fejeződik be első fokon egy év alatt. „Hosszútávon el kellene érni, hogy az ügyeknek az országon belüli elterítése legyen egyenletes. Nem biztos, hogy akár Budapestből, akár a központi régióból egyre nagyobb és nagyobb vízfejet kell csinálni” – jegyezte meg a Fővárosi Bíróság elnöke.
Emlékeztettük Gatter Lászlót, hogy januárban a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András a HVG-ben fölvetette: föl kellene esetleg darabolni a legnagyobb hazai bíróságot, vagyis a Pesti Központi Kerületi Bíróságot. Gatter jelezte, erről akkor tudna véleményt nyilvánítani, ha ezt valamilyen átfogó vizsgálat eredménye hozná ki. Hozzátette: önmagában az, hogy egy szervezet nagy, nem jelenti azt, hogy nem jól szervezett és nem hatékony. Akkor van értelme a PKKB földarabolásának, ha az ezzel foglalkozó bizottság kimunkált, racionálisan alátámasztható tartalmat lát mögötte. Ez volt a véleménye Baka Andrásnak is – hangsúlyozta a Fővárosi Bíróság elnöke.
A cikk megírásához nyújtott segítségéért köszönet illeti Babus Endrét, a HVG munkatársát.
Szegő Péter
