Pokorni: lesz megint buktatás és osztályzat
A buktatásokról ismét az iskolának kell határoznia, rövidíteni kell a szakképzést, a családi pótlék pedig csak akkor járjon, ha a szülők iskolába járatják gyereküket – mondta ózdi lakossági fórumán Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikus alelnöke.
A Medgyessy-kormány időszakában 185 ezer forint volt az általános iskolákban az egy főre jutó évi állami támogatás, ami mára 132 ezerre apadt. Ez az összeg ma a felét sem éri, mint nyolc évvel ezelőtt. Közben bezártak 1300 oktatási helyet – vázolta az iskolák sanyarú helyzetét a Fidesz alelnöke. Mint kifejtette, ez a helyzet tovább nem tartható. A Fidesz szakértői kidolgozták elképzeléseiket a helyzet javítására. Elsősorban növelni kell a forrásokat, ami a központi költségvetésnek évi 250 milliárd forintjába fog kerülni. Erre azonban szükség van, a pedagógustársadalmat nem lehet tovább sanyargatni – mondta Pokorni Zoltán nagyszámú tanár és tanító előtt. Szerinte ezek a tervek 2013-ra meg is valósulhatnak.
Beszélt a roma integráció kérdéséről is. Törvénnyel lehet ugyan integrálni, ám bebizonyosodott, hogy az nem érte el a célját. Sok benne a kockázat, a szülők pedig inkább elmenekítik gyereküket más települések iskoláiba. Ezért főként a középosztály számára kell megfelelő iskolai feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy partner legyen az integrációban. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a vegyes összetételű osztályokban, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és a jobb képességűek számára is a magas szintű technikai felszereltséget, bővíteni kell a tehetséggondozási lehetőségeket, de nem hanyagolható el a gyermekek személyi biztonsága sem. Különösen az utóbbi aggasztja a szülőket.
Kitért a sokak által kifogásolt szöveges értékelési rendszerre is. Jelenleg ugyanis az alsó tagozatban, a negyedik osztály félévével bezárólag, a tanítóknak érdemjegy helyett írásbeli értékelést kell elvégezniük. A féléves értesítővel és az évvégi bizonyítvánnyal ezt az értékelést a bizonyítvány mellékleteként viszi haza a tanuló. Csakhogy a szakmai értékelést sok szülő nem érti, ők igénylik az osztályozás visszaállítását. Pokorni a szövegértékelést meg szeretné tartani, kiegészítve az osztályozás lehetőségével. Az alsó tagozatban alkalmazott buktatási rendszer sem jó, tette hozzá, hiszen most a szülő ad engedélyt az iskolának az osztályismétlésre. A szülő beleegyezése nélkül a leggyengébb tanuló sem buktatható meg. Így akár úgy juthat el a diák a negyedik osztályig, hogy nem tanul meg írni, olvasni, számolni.A jövőben itt a végső szót a tantestületnek kell kimondania – hangsúlyozta Pokorni Zoltán.
A fegyelmezési kérdésekről kifejtette: a gyerek kirúgása csőd a pedagógusnak és csőd a családnak, ami főként abból adódik, hogy a szülő sok esetben kívülállóként éli meg gyermeke iskoláztatását, és nem vesz részt a nevelésben. A pedagógusok védelme sem működik megfelelően, mivel jelenleg maximum három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható a bántalmazó. A Fidesz-kormány a hivatalos személy elleni erőszakért, így a pedagógusok bántalmazásáért a büntetési tétel alsó határát egy évre fogja felemelni.
Családi pótlék viszont csak abban az esetben járjon, ha a tanköteles gyerek rendszeres látogatója a tanintézménynek. Hogy a tanuló nem tiszteli a tanárát, az visszavezethető arra, hogy az iskolákban gyenge lábakon áll az etika oktatása, nincsenek közösséget formáló szervezetek, így a fiatalok a televízió műsorain és az interneten szocializálódnak.
A jövőben több kisiskolát nem szabad bezárni – folytatta Pokorni –, mert ezek az intézmények a kompetenciamérések szerint a legeredményesebbek a tanulók felkészítésében. Igaz, hogy minél kisebb az iskola, annál költségesebb a fenntartása, de fennmaradásuk érdekében ezt különféle szorzókkal lehet korrigálni, ahogyan történt 1998-2002 között is. A már bezárt iskolák újranyitása viszont lehetetlen, hiszen a szülők a jól bejáratott helyről már nem íratnák át gyermeküket, akkor sem, ha az ezentúl saját településükre járhatna. Kilátásba helyezte, hogy a jövő évi költségvetésben már a megváltozott finanszírozás szerint működhetnek az oktatási intézmények.
Szóba került a túlkoros fiatalok alsófokú iskoláztatása is, akik között sok a magatartászavaros tanuló. Ha rajta múlik – fejtette ki –, megmarad a 18 éves korig tartó kötelező iskoláztatási korhatár, a rendteremtésre pedig lesznek intézkedéseik.
Pokorni sürgette a szakiskolák képzési rendszerének megváltoztatását, vagyis a jelenlegi négy év helyett visszahozná a hároméves szakmunkásképzést. Ezzel üzent a munkaerőpiacnak is, hiszen szerinte nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakmai képzésre, mert ezen a területen komoly gondok voltak az utóbbi években.
Kovács István
